Időzavar, hiányos tervek, szakmaiatlan előkészítés – ez vezetett a 420 milliós bölcsőde-projekt leállításához

Hiányos tervek, elhibázott előkészítés és tarthatatlan határidők – ezekkel a problémákkal szembesült az egri önkormányzat, amikor átvette az előző városvezetés által elindított, 420 millió forintos bölcsődeprojektet. Vágner Ákos polgármester csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta: a részletes vizsgálat szerint a beruházás nemcsak szakmailag indokolatlan, de időben és jogilag sem megvalósítható, ezért a város – a pénzügyi kockázatok elkerülése érdekében – végül kénytelen volt elállni a közbeszerzéstől.

Eger önkormányzata minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy megmentse az előző városvezetés által elnyert, 420 millió forintos uniós forrásból megvalósítani tervezett új bölcsőde-projektet, írja hivatalos oldalán az Önkormányzat. A témában Vágner Ákos polgármester tartott sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt ahol elhangzott: a projekt részletes vizsgálata egyértelművé tette, hogy a beruházás hibásan előkészített, a műszaki tervek hiányosak, és a rendelkezésre álló idő már nem elegendő a szabályos kivitelezéshez. A városvezetés ezért – felelős döntést hozva – visszalépett a közbeszerzési eljárástól.

Új intézményi struktúra, hatékonyabb működés

Az önkormányzat az elmúlt hónapokban átfogóan felülvizsgálta az intézményhálózat működését, amelynek eredményeként 2025 őszére létrejött az Egri Bölcsődei és Óvodai Igazgatóság. Az átalakítás célja az volt, hogy a bölcsődei gondozás és az óvodai nevelés egységes szakmai irányítás alá kerüljön, a működés hatékonyabbá váljon, és a gyermekek számára zökkenőmentes legyen az átmenet a két intézménytípus között.

Az új szervezeti struktúra eredményeként nemcsak a szakmai háttér erősödött meg, hanem az önkormányzat pontos képet kapott a férőhelyek kihasználtságáról is. Az adatok alapján jelenleg nem indokolt egy új bölcsőde építése: Egerben négy bölcsőde, két mini és három családi bölcsőde működik, összesen 296 férőhellyel. Ezek 2025 első hét hónapjában átlagosan 91,4%-os feltöltöttséggel, de mindössze 75,6%-os kihasználtsággal üzemeltek. A demográfiai előrejelzések és a magánbölcsődék térnyerése miatt a férőhelyigény várhatóan inkább csökkenni fog a jövőben.

Vágner Ákos polgármester és Gál Judit alpolgármester a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón.

Késve indult, hibásan előkészített projekt

Az előző városvezetés 2023. május 2-án, a pályázati határidő utolsó napján nyújtotta be az „Új bölcsőde építése Eger városában” című pályázatot. A támogatási szerződés csak novemberben lépett hatályba, így a tervezés és engedélyezés eleve hónapokat csúszott.

A projekt megvalósítására mindössze 22 hónap maradt – a kivitelezéstől kezdve a működési engedély megszerzéséig és 28 kisgyermek beíratásáig –, ami már a kezdetektől rendkívül kockázatos vállalás volt. A jelenlegi városvezetés a projekt átvétele után kétszer is kezdeményezte a határidő meghosszabbítását, kijavította a tervezési hibák egy részét, és újraindította a közbeszerzési eljárást.

Az uniós szabályok azonban szigorúak: 2026 augusztusáig minden projektnek le kell zárulnia, a Nemzeti Hatóság pedig – információk szerint – 2026 májusánál tovább nem engedélyezheti a kivitelezést. A számítások szerint a legjobb esetben is csak 2025 novemberében indulhatott volna el az építkezés, így a határidő tarthatatlanná vált. Ha a projekt elcsúszna, Egernek saját forrásból kellene kifizetnie a 420 millió forintos összeget, amire a város jelenlegi költségvetési helyzete nem ad lehetőséget.

Súlyos tervezési hibák és jogi kockázatok merültek fel

A projektet nemcsak a szakmai indokolatlanság, hanem komoly tervezési hiányosságok is hátráltatták. A benyújtott műszaki dokumentációból hiányoztak a működéshez szükséges alapvető infrastrukturális elemek, például a parkolók és a szervizút, ami újabb engedélyezési eljárásokat vont maga után.

A közbeszerzés során közel kétszáz kérdés érkezett a kivitelezőktől, szinte kivétel nélkül a hibás műszaki tartalomra vonatkozóan. A dokumentáció többszöri módosítása tovább növelte a késedelmet és a kockázatokat.

A városvezetés a fenti körülményeket mérlegelve döntött úgy, hogy eláll a projekttől. A döntés nemcsak pénzügyi, hanem szakmai szempontból is indokolt: jelenleg nincs valódi igény egy új bölcsődére, a projekt hibásan előkészített, és a rendelkezésre álló idő alatt nem valósítható meg szabályosan.

Eger önkormányzata ugyanakkor továbbra is elkötelezett a családbarát fejlesztések, a kisgyermekes szülők támogatása és a minőségi nevelés mellett. A jövőben csak olyan beruházásokat kíván megvalósítani, amelyek átgondoltak, előkészítettek, és valóban a város hosszú távú érdekeit szolgálják.