A Hungarikumok Gyűjteménye tovább gazdagodott két ikonikus magyar értékkel, a déli harangszóval és a csárdás tánccal – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában, az Agrárminisztérium hivatalos tájékoztatására hivatkozva. A Magyar Értéktár is bővült, ezúttal a csárda hagyományát vették fel az országos gyűjteménybe.
A Hungarikumok Gyűjteményében szereplő elemek száma immár 94-re nőtt, míg a Magyar Értéktár 155 értéket tartalmaz. A magyar kultúra csúcsteljesítményeit jelölő hungarikumok között élelmiszeripari, népművészeti, természeti és kulturális örökségek egyaránt megtalálhatóak, így a gyűjtemény átfogó képet nyújt a nemzeti identitás szempontjából kiemelkedő értékekről.
A déli harangszó történelmi jelentősége
A bizottság döntése értelmében hungarikum lett a déli harangszó, amely 1456-ban Hunyadi János nándorfehérvári győzelme után vált a hálaadás szimbólumává. Eredetileg III. Callixtus pápa rendelte el, hogy a keresztényeket a török elleni küzdelem sikere érdekében imára szólítsák fel a harangszóval. Azóta is rendszeresen megszólal minden délben, szimbolizálva a történelmi győzelmet és a keresztény hagyományokat.
Az utóbbi időszakban több hír is érkezett a harangokkal kapcsolatban. Tavaly például ellopták Előszállás temetőjének új lélekharangját, míg a veszprémi főszékesegyház harangját tíz hónapos restaurációs munkálatok után helyezték vissza eredeti helyére. Ifjú pécsi kutatók pedig a haranghangok akusztikai vizsgálatával foglalkoznak, tovább kutatva a harangok történelmi és zenei értékeit.
A csárdás tánc, mint közösségi élmény
A másik új hungarikum a csárdás tánc hagyománya, amely a magyar népi kultúra egyik legismertebb szimbóluma. A tánc a 19. században vált széles körben népszerűvé, és mára nemcsak hazánkban, hanem világszerte is elismerik. Az UNESCO a szellemi kulturális örökségek listáján is nyilvántartja. A csárdás nem csupán tánc, hanem közösségi élmény, amely továbbra is része a magyar népi ünnepeknek és rendezvényeknek.
A két újonnan felvett hungarikum tovább erősíti a magyar kulturális örökség sokszínűségét és nemzetközi elismertségét, miközben a jövő nemzedékei számára is megőrzi a múlt értékeit.
Indexkép: Az Egri Bazilika harangja
