Eger önkormányzata egyelőre nem engedélyezi a zártkerti ingatlanok egyszerűsített átminősítését. A városvezetés szerint hiányoznak a döntéshez szükséges jogi keretek, és az átminősítés hosszú távon rendezetlen településszerkezethez vezethetne.
Eger önkormányzata egyelőre nem él a zártkerti ingatlanok egyszerűsített átminősítésének lehetőségével – erről is tárgyal a közgyűlés szeptemberi ülésén. A döntés hátterében több tényező áll. Az Országgyűlés idén nyáron módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, amely felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy rendeletben engedélyezzék a zártkerti telkek kivonását a mezőgazdasági művelésből. Ez lehetővé tenné, hogy a tulajdonosok földhivatali eljárás keretében művelés alól kivett területként jegyeztethessék be ingatlanukat.
Eger városvezetése azonban úgy látja: a felelős döntéshez még hiányoznak a keretek. A végrehajtási részletszabályokat rögzítő kormányrendeletek még nem jelentek meg, így az önkormányzat nem rendelkezik a szükséges szakmai és jogi háttérrel. Emellett a legtöbb zártkerti ingatlan nem rendelkezik alapvető közművekkel és infrastruktúrával, így azok biztosítása aránytalanul nagy terhet róna a város költségvetésére.
Az önkormányzat arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a kivonás megkönnyítheti az adásvételt, nem jelent automatikus építési lehetőséget. Fennáll a veszélye annak, hogy az átminősítést egyesek lakhatási célként értelmezik, ami hosszú távon rendezetlen beépítésekhez, szétszórt lakóövezetekhez, közlekedési és környezeti problémákhoz vezethetne, továbbá társadalmi elszigetelődést is okozhat.
A közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint a város inkább részletes szakmai vizsgálatot készíttet a kérdésről, amely a 2027-ig elkészítendő új Településterv részeként szolgálhat majd alapul a további döntésekhez.
Eger célja – fogalmaz a közlemény – a rendezett, közművekkel ellátott, biztonságos lakóövezetek fejlesztése. A zártkertek elsődleges szerepét továbbra is a mezőgazdasági, rekreációs és hobbikerti hasznosításban látja a városvezetés.
