Eger hosszú távú, stratégiai jelentőségű energetikai fejlesztés előtt állhat: az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonú EVAT Zrt. a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében olyan beruházási csomagot készített elő, amely érdemben csökkentené a városi távhőszolgáltatás földgázfüggőségét, miközben növelné a megújuló energiaforrások arányát. Erről tartott sajtótájékoztatót szerda délután a felsővárosi Főtőműben Vágner Ákos polgármester, dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő, dr. Bánhidy Péter, az EVAT Zrt. vezérigazgatója, valamint Dobre-Kecsmár Csaba, az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatója.
A távhő Egerben közel ötezer lakás és számos közintézmény ellátását biztosítja, a rendszer azonban jelenleg döntően földgázalapú. Az elmúlt évek tapasztalatai – az árkilengések és az ellátásbiztonsági kockázatok – egyértelművé tették: a működés hosszú távú stabilizálásához elengedhetetlen a technológiai megújulás és az energiamix átalakítása.
Biomassza fűtőmű a rendszer középpontjában
A projektcsomag legfontosabb eleme egy 2×4 MWth névleges hőteljesítményű, faapríték tüzelésű biomassza fűtőmű létesítése. A beruházás megújuló energiaforrásra épít, az alapanyagot ellenőrzött, fenntartható erdőgazdálkodásból származó melléktermékek biztosítanák, erdőirtás nélkül. A tervezett helyszín az EGERERDŐ Zrt. kezelésében álló terület, amely logisztikai és ellátásbiztonsági szempontból is kedvező adottságokkal rendelkezik.
A fűtőmű a városi távhőhálózathoz kapcsolódna, amelyhez új vezetékpár kiépítése, a hőátadás műszaki feltételeinek megteremtése, valamint a rendszerirányítás korszerűsítése is társul. A cél nem csupán új kapacitás létrehozása, hanem egy rugalmasabban szabályozható, üzembiztosabb távhőrendszer kialakítása.
Többéves előkészítés eredménye vár most döntésre
A fejlesztések előkészítése több mint két évet vett igénybe. Az EVAT Zrt. szakmai csapata 2025 júliusában nyújtotta be a végleges pályázati anyagot az Irányító Hatósághoz. A formai ellenőrzések 2025 augusztusára lezárultak, a kisebb adminisztratív hiánypótlásokat követően mindkét projektelem jelenleg támogató döntésre vár. Az előrejelzések szerint a döntés 2026 február–márciusában születhet meg.
A teljes beruházási költség megközelíti az 5 milliárd forintot, amelyhez a Jedlik Ányos Energetikai Program közel 99,5 százalékos támogatási intenzitást biztosít.
Ez a konstrukció jelentősen mérsékli az önkormányzat pénzügyi kockázatait, és lehetővé teszi, hogy a fejlesztés minimális saját forrás bevonásával valósuljon meg. Hosszú távon mindez a távhőszolgáltatás működési költségeire is kedvező hatással lehet.
Érzékelhetőek lesznek a környezeti és energetikai hatások is
A számítások szerint a projekt megvalósulása jelentősen csökkentheti a fosszilis primerenergia-felhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben növeli a megújuló energia részarányát a városi hőellátásban. Az egri távhőrendszer éves hőkiadása mintegy 150 ezer GJ, így már részleges megújuló kiváltás is kézzelfogható rendszerhatással járhat. A fejlesztés hozzájárul ahhoz is, hogy a rendszer 2045-ig megfeleljen az uniós hatékony távfűtési kritériumoknak.
A beruházás jelentőségére Vágner Ákos polgármester is felhívta a figyelmet a sajtótájékoztatón. Mint elmondta:
A beruházás célja a földgázfüggőség csökkentése, a megújuló – biomassza alapú – hőtermelés arányának növelése és közel 5000 egri lakás, valamint közintézmény ellátásbiztonságának erősítése.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a csaknem 5 milliárd forintos projekt kiemelkedő támogatási arány mellett, minimális önkormányzati forrással valósulhat meg, ami gazdasági és városüzemeltetési szempontból is felelős döntés. Vágner Ákos köszönetet mondott Magyarország Kormánya támogatásáért, valamint Pajtók Gábor országgyűlési képviselő közreműködéséért is.
A projekt megvalósítása Eger önkormányzata, az EVAT Zrt., az EGERERDŐ Zrt. és a kormányzati fejlesztéspolitika összehangolt együttműködésére épül. A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében előkészített fejlesztés nem egyszeri beruházásként értelmezhető, hanem egy több évtizedre előretekintő döntés részeként, amely egyszerre szolgálja az ellátásbiztonságot, a klíma- és környezetvédelmi célokat, valamint a városi távhőszolgáltatás hosszú távú stabilitását.
