Az évtizedek óta várt 25-ös elkerülő út küszöbön álló megépítése alapjaiban formálhatja át Eger jövőjét nemcsak a közlekedés, hanem gazdaság, a zöldkörnyezet és az életminőség tekintetében is. Annak jártunk utána, pontosan milyen reményekkel kecsegtet a soha nem látott közelségbe került gigaprojekt Eger és az egriek számára.
Eger közlekedési jövőjéről évek óta zajlanak a viták, de most úgy tűnik, valóban kézzelfogható közelségbe került a változás: Vágner Ákos polgármester a napokban jelentette be, hogy a tervek szerint megépül a 25-ös elkerülő út – ráadásul már idén ősszel megkezdődhet a jelenlegi 25-ös főút, belvároson áthaladó szakaszának teljes körű felújítása is. Bár első látásra mindez csak közlekedéstechnikai beruházásnak tűnik, valójában sokkal mélyebb és hosszabb távú hatásai lehetnek: a gazdaságtól a társadalmi életminőségen át a környezetvédelemig számos területen írhatja át Eger jövőjét. Az elkerülő út nem pusztán egy új aszfaltcsík a térképen, hanem az egész város működésének alapjait formálhatja át.
A legkézzelfoghatóbb változás természetesen a közlekedésben lesz érezhető. Ma a 25-ös főút átszeli Eger sűrűn lakott városrészeit, reggelente és délutánonként hosszú torlódásokat okozva, és jelentős tranzitforgalmat vezetve át a történelmi belváros közvetlen közelében. A nehézgépjárművek zaja, a szálló por és a károsanyag-kibocsátás mindennapos velejárója az életnek Egerben, miközben a balesetek kockázata is nő a zsúfolt, lakott környezetben. Az elkerülő út átvenné ezt a forgalmat, tehermentesítve a várost, és olyan lehetőségeket teremt, amelyek ma még elképzelhetetlennek tűnnek: élhetőbb utcák, csendesebb környezet, biztonságosabb közlekedés és rendezettebb városszerkezet jöhet létre.
A gazdasági hatások legalább ilyen jelentősek. A gyorsabb és kiszámíthatóbb elérhetőség minden vállalkozás számára komoly előny, különösen az ipari és logisztikai szereplőknek, akiknek a szállítási idők, a forgalmi bizonytalanság és a költségek csökkentése versenyképességi kérdés. Egy korszerű elkerülő út és egy felújított belvárosi szakasz vonzóbbá teszi a várost a befektetők számára, hiszen stabilabb, megbízhatóbb közlekedési infrastruktúrát kínál, ezáltal pedig éppen a jelenleg leginkább kitett kis- és középvállalkozások kaphatnának nagyarányú löketet a fejlődéshez.
A turizmus szempontjából szintén áttörést jelenthet a beruházás: könnyebbé válik az érkezés és a parkolás, csökken a városi közlekedési stressz, és a látogatók valóban a város felfedezésére koncentrálhatnak. Hasonló hatásokat figyeltek meg Sopronban és Pécsett is, ahol az elkerülő utak megépítése után rövid időn belül nőtt a vendégéjszakák száma és a helyi szolgáltatások forgalma. Egy olyan város esetében, amilyen Eger, márpedig életbevágóan fontos, hogy a lehető legtöbb módszerrel törekedjen a mindenkori városvezetés az idegenforgalom és a turizmus infrastrukturális fejlesztésére.
Eddig elképzelhetetlennek hitt fejlesztések előtt nyílhat meg az út
A legizgalmasabb lehetőségeket talán nem is a közvetlen, rövid távú haszna, hanem a város jövőbeli. közép- és hosszútávú fejlődése rejti magában. Ha a főút tehermentesítésével felszabadulnak a városközponti közlekedési tengelyek, akkor megnyílik az út egy sor olyan zöld- és közösségi fejlesztés előtt, amelyeket ma még a forgalmi realitások gátolnak. A városon áthaladó vasútvonal például jelenleg szinte kizárólag regionális távolsági közlekedésre szolgál, pedig megfelelő fejlesztésekkel a helyi közösségi közlekedés integrált részévé válhatna. Egy elővárosi jellegű, akár elektromos motorvonatokkal működő „városi vasút” gyors és környezetbarát kapcsolatot biztosíthatna a lakóövezetek, az ipari területek és a belváros között, miközben tovább csökkentené az autós forgalmat.
Ehhez szorosan kapcsolódhat az intermodális csomópont kialakítása is, amely a vasút, a buszközlekedés, a kerékpár és az egyéni közlekedés találkozási pontjaiként működne – és amely hosszú évek óta a fejlesztési koncepciók részét képezi városunkban. Az ilyen csomópontok – például a korszerűsített vasútállomás környezetében – lehetőséget adnak a P+R parkolók kialakítására is, amelyek az ingázók számára kínálnának alternatívát az autós belvárosi behajtás helyett.
A budapesti és debreceni tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ezeket a rendszereket jól integrálták, ott jelentősen csökkent a városközponti forgalom, miközben nőtt a közösségi közlekedést használók aránya.
A zöld-infrastruktúra fejlesztése nem csupán közlekedésszervezési kérdés: az elkerülő út és a tehermentesített belváros együttesen lehetőséget adhat arra is, hogy Eger új zöldfolyosókat, kerékpárutakat, fasorokkal kísért sétányokat és közösségi tereket hozzon létre. Ezek nemcsak a város arculatát javíthatják, hanem hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez is – például a hőszigethatás csökkentésével vagy a csapadékvíz helyben tartásával.
A társadalmi hatások szintén jelentősek lehetnek. A csökkenő forgalommal együtt csökken a zaj és a levegőszennyezés is, ami közvetlenül javítja az életminőséget. Biztonságosabbá válhatnak az iskolák és óvodák környékei, és megnyílhat a lehetőség arra is, hogy a jelenleg forgalmas főút mentén élő városrészek lakóövezeti jellege megerősödjön.
Egy rendezettebb, csendesebb városi környezet önmagában is növeli az ingatlanok értékét és vonzerejét, és hosszabb távon akár demográfiai szinten is hozzájárulhat a város megtartóerejéhez.
Ez jóval több, mint egy sima közúti beruházás
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy ilyen volumenű beruházás regionális léptékben is új pozíciót adhat Egernek. A 25-ös út nemcsak a városon belüli forgalom szempontjából fontos, hanem kulcsszerepet játszik Heves megye és az északi ipari központok – például Miskolc, Kazincbarcika vagy Ózd – közötti kapcsolatban. Az új nyomvonal révén a város közelebb kerülhet ezekhez a gazdasági központokhoz, ami új együttműködések, ipari beruházások és munkaerőpiaci lehetőségek előtt is megnyithatja az utat.
Mindez persze csak akkor valósulhat meg, ha az elkerülő út nem önmagában áll, hanem egy átfogó városfejlesztési stratégia részeként épül meg. A nemzetközi példák – legyen szó a bécsi S1 körgyűrűről vagy a prágai D0 autóútról – egyértelműen azt mutatják, hogy a közlekedési fejlesztések akkor hozzák a legnagyobb társadalmi és gazdasági hasznot, ha egyidejűleg zajlik a közösségi közlekedés modernizálása, a zöldterületek bővítése és az élhető városi környezet megteremtése.
A 25-ös elkerülő út tehát jóval több, mint egy közúti beruházás. Ha Eger él a lehetőséggel, akkor nemcsak egy forgalmas utat vezethet ki a városból, hanem egy új korszakot is nyithat: egy élhetőbb, zöldebb, gazdaságilag versenyképesebb és közösségi szempontból erősebb város jövőjét. Az elkerülő út lehet az a kulcsprojekt, amelynek nyomán Eger nemcsak megőrzi, hanem tovább is építi történelmi városi identitását, igazodva a 21. század kihívásaihoz.
Az indexkép illusztráció! Forrás: Komka Péter // MTI
