A vártnál magasabb inflációt tapasztalunk, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter „meglepetés-inflációnak” nevezett az Economx és az Index közös konferenciáján. Kiemelte, hogy különösen az élelmiszerárak emelkedése aggasztó, amely februárban akár a 7%-ot is átlépheti, ez pedig lassíthatja a teljes infláció csökkenését.
A kormány egy háromlépcsős akciótervet dolgozott ki az élelmiszerárak megfékezésére. Ennek első lépéseként önkéntes árcsökkentésre szólították fel az áruházakat. Nagy Márton elmondása szerint a hat nagy áruházlánc közül kettő adott érdemi választ, míg a többiek egyelőre nem reagáltak megfelelően. A témát szerdán a kormányülésen is megvitatják.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó 2025 eseményén a miniszter hangsúlyozta: a kormány elsődleges célja, hogy a bérek kompenzálják az inflációs veszteségeket. Ugyanakkor az árak további emelkedése miatt komplex intézkedésekkel lépnek fel az „árnövelőkkel” szemben.
A legnagyobb áremelkedések
Januárban az infláció elérte az 5,5%-ot, az élelmiszerárak pedig átlagosan 6%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Néhány termék áremelkedése különösen kiugró volt:
- Liszt: +43,2%
- Tej: +25%
- Tojás: +23,8%
- Étolaj: +21,5%
- Gyümölcs- és zöldséglé: +16%
- Vaj és vajkrém: +15,5%
- Csokoládé és kakaó: +12,9%
- Tejtermékek: +9,1%
- Kávé: +8,1%
A kormány szerint az árstop bevezetése nem lenne hatékony megoldás, mivel hosszú távon minden érintett fél számára hátrányos lehet. Az alternatív megoldások keresése és a piac szereplőinek aktív bevonása kulcsfontosságú lehet az infláció letörésében.
