Egy év alatt Egerben a politikai káoszból irány, a pénzügyi hiányból cselekvés lett. Eger nemcsak, hogy túlél, hanem – ha lassan is, és közel sem hibáktól mentesen, de – végre építkezni kezdett.
Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt Eger lakói az irányváltás mellett döntöttek: nemet mondtak a politikai káoszra Egerben, és esélyt adtak egy új, szervezett és az előzőnél jóval felelősségteljesebb városvezetésnek. Vágner Ákos polgármester vezetésével az önkormányzat súlyos pénzügyi és működési problémák feltárásával kezdte meg a munkát 2024 októberében – ám ezúttal a válságkezelés nem állt meg a diagnózisnál. Az elmúlt tizenkét hónapban lépésről lépésre újraindultak a fejlesztések, megerősödött a kulturális élet, és megkezdődött a város gazdasági talpra állítása. A cél világos: hosszú távon egy stabil, kiszámíthatóan működő és élhető Eger felépítése. Lássuk mi történt szakmai szinten az elmúlt egy évben.
Súlyos a hagyaték
Egerben 2024. június 9-én új fejezet kezdődött: a városlakók elszámoltatást kértek Mirkóczki Ádám öt éves, kaotikusnak és átláthatatlannak minősített vezetésével szemben. Mint ismert, az ellenzéki összefogás támogatásával polgármesterré választott volt jobbikos Mirkóczki Ádám ciklusa alatt igazi káosszá vált az önkormányzat és az egész egri közélet. A városvezető Egységben a Városért frakció és egyesület felbomlott, új többség jött létre a Közgyűlésben a polgármester ellenében, a városi cégek és az önkormányzat pedig évekig gyakorlatilag hadban álltak egymással és sorozatosan újabb és újabb viták bontakoztak ki: sikkasztások, hűtlen kezelések, hangfelvételek és adatkérés-korlátozások miatt több eljárás is indult, sőt az önkormányzat közel 500 millió forintos kifizetetlen követelést halmozott fel a ciklus végére – például útépítési és Volán-kifizetések elmaradása kapcsán. Mindez a költségvetésben teret nyitott az olyan későbbi viták előtt, amelyeket aztán a városi ellenzék és sajtó is hevesen felkapott.
A 2024. október 1-ei átvétel után Vágner Ákos polgármester nyíltan bevallotta: a város „évek óta többet költ, mint amit a lehetőségei megengednek”. Az új polgármester konkrét költségvetési hiányt és problémás működési-fenntarthatósági kérdéseket tárt a nyilvánosság elé hivatalba lépése után szinte azonnal. A városvezető sarkosan úgy fogalmazott: aki tagadja a költségvetési hiány meglétét, az “vagy valótlant állít, vagy matematikai analfabéta”. Ez a nyitott és önkritikus hozzáállás éles kontrasztban áll a korábbi, a lehető legnagyobb mértékben zárt, a szakmai kérdések helyett a politikai hangulatkeltéssel foglalkozó vezetői szemlélettel, amelyhez a közgyűlési botrányok már csak a hab voltak a tortán.
Ha lassan is, de elindultak a folyamatok
Az elmúlt egy év egyik meghatározó jellemzője a szervezettebb, stabilabb városvezetés volt. Vágner Ákos polgármester és a közgyűlés többsége több fontos kérdésben is közös nevezőre jutott, aminek eredményeképp számos beruházás és fejlesztés végre elindulhatott a városban.
- Az óriási költségvetési hiány ellenére a Közgyűlés a kötelező önkormányzati feladatokon túl több mint félmilliárd forintot biztosított civil és közösségi intézmények működésére – például sportiskolák, kulturális szervezetek, óvodák és szociális intézmények számára.
- Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti, szintén érzékelhető az előrelépés. A 25-ös főút TOP Plusz forrásból történő felújítását követően betervezésre került a kapcsolódó városi utcák, így a Mindszenty Gedeon utca és a Csokonai utca teljes felújítása is. Igaz, ez nem közvetlenül önkormányzati fejlesztés, de szintén az elmúlt egy év eredménye, hogy javult a vasúti közlekedés is: a Füzesabony és Eger közötti szakasz korszerűsítése révén hamarosan akár húsz perccel is csökkenhet a menetidő Budapestre.
- A város közterein és zöldfelületein is látható a megújulás. Az Érsekkert játszótere 500 millió forintból újul meg, a Katona téri piactér teljes felújításon esik át – szintén TOP Plusz forrásból. Közben az Eged-hegyi turistaútvonalakat is fejlesztik majd: új pihenőhelyek és tájékoztató táblák kerültek ki, ezzel is ösztönözve a természetjárást és az aktív pihenést.
- Kiemelt figyelmet kapott a Termál- és Strandfürdő korszerűsítése is, amely a tervek szerint négyévszakos üzemre áll majd át, mintegy 2 milliárd forintból. Ez nem csupán a városlakók kényelmét szolgálja, de turisztikai szempontból is komoly versenyelőnyt jelenthet.
- A bölcsődeprogram is folytatódik: az új intézmény megépítésének határidejét 2025 végéig meghosszabbították, ezzel biztosítva a projekt befejezését.
- A városrehabilitáció és a lakhatás terén szintén történtek előrelépések. Az önkormányzat elkezdte felmérni a szociális lakások felújításának lehetőségeit, valamint ezzel párhuzamosan pályázati forrásból már több lakás felújítása el is indult, emellett a város stratégiai ingatlanvásárlásokkal is készül a jövőbeni fejlesztésekre – különös tekintettel a felsővárosi területek városképi megújítására. A Versenyképes Járások Program forrásainak stratégiai felhasználásával olyan értékes ingatlanokhoz juthat Eger, amelyek a jövőben kulcsfontosságú szerepet tölthetnek majd be a város életében.
- Ezzel párhuzamosan persze az önkormányzati bérlakások rendszerében a bérleti díjak tekintetében aktualizálás is történt: a több, mint 10 éve változatlan szociális és költségelvű bérlakások bérleti díját az önkormányzat 50%-al megemelte. Ez az emelés gazdasági szempontból abszolút szükséges volt, valamint fontos kiemelni, hogy bár egy áremelés soha nem népszerű intézkedés, ez az emelés még az infláció mértékét sem éri el, viszont az önkormányzat számára jelentős többletbevételt generál, amiből ismét újabb és újabb lakások kerülhetnek majd felújításra.
A város tartóoszlopainak egyik: a kultúra
2025 elején gyökeres átalakulás kezdődött Eger kulturális életében is: az EVAT Zrt.-n belül megalakult a Rendezvényszervezési Divízió, amely egységes, átlátható rendszerbe foglalta a városi események szervezését. A cél nemcsak a programok számának növelése, hanem azok színvonalának és stratégiai összhangjának biztosítása volt.
- Az új – Gulyás László alpolgármester és Kékvölgyi Noémi divízióvezető nevével fémjelzett – struktúra már az első hónapokban sikereket hozott: az Egri Tavaszi Fesztivál öt év után tért vissza városunkba, méghozzá teltházas programokkal. A város szakmailag megalapozott módon valósítja meg az éves rendezvénynaptárt, amelyben olyan események szerepelnek, mint az idén is nagy sikert aratott Hungarikum Piknik, és az Egri Csillag Weekend, valamint a közelgő Egri Bor Ünnepe, illetve az év végén az Eger Advent. De természetesen az egész szezonra nyújt tartalmas és színes programkínálatot a Divízió által üzemeltetett Márai Központ rendezvénynaptára is koncertekkel, színházi előadásokkal, stand up estekkel és családi előadásokkal.
- Emellett a városvezetés 13 millió forintot különített el civil kulturális kezdeményezések támogatására, így a kisebb közösségi események – mint amilyen pl. a Kaláka Fesztivál – is megvalósulhatnak.
Az új rendezvényszervezési modell átláthatóbb, professzionálisabb, és hosszú távon is fenntarthatóbb irányt jelöl ki Eger kulturális életében. Az első félév tapasztalatai alapján a város jó úton halad afelé, hogy kulturális téren is megőrizze és megerősítse kiemelt szerepét a hazai városok között.
Mindezek a beruházások és fejlesztések csak stabil gazdasági háttérrel valósulhatnak meg. Eger önkormányzata a TOP Plusz program forrásait látszólag tudatosan használja ki, ugyanakkor jó hír, hogy az önkormányzat saját bevételeit is növelni tudta, például államkötvény-vásárlással és hatékony pályázati munkával.
A város működik a költségvetési hiány ellenére is, és úgy tűnik, a hosszabb távú fejlesztések is biztos alapokra épülhetnek Egerben. Az elmúlt 5 év egyben toporgása után a városban most nemcsak tervezés, hanem valódi megvalósítás is zajlik. Az utak, közterek, intézmények és közszolgáltatások, városi cégek fejlesztése egy átgondoltabb, fenntarthatóbb város irányába mutat aminek előfeltétele a Vágner Ákos polgármester által meghirdetett teljes strukturális átszervezése az önkormányzatnak. A következő év kérdése az lesz, hogy a most elindult projektek hogyan tudnak kézzelfogható eredményekké válni a hétköznapok szintjén is, valamint, hogy miként sikerült a vezetésnek felülemelkednie a városi büdzsét fojtogató milliárdos hiányon.
