Az utóbbi hetekben ismét fel-felbukkant a közéleti vitákban a városvezetők illetményének és egyéb juttatásainak kérdése. A téma rendszerint úgy kerül elő, mintha a polgármesterek és alpolgármesterek fizetését a helyi politikusok saját belátásuk szerint állapítanák meg, és mintha az egri javadalmazás különösen magas lenne. A valóság azonban jóval prózaibb és a hangos kritikák egy része inkább politikai retorikának tűnik, mintsem a szabályok ismeretén alapuló álláspontnak.
Magyarországon ugyanis a polgármesterek és alpolgármesterek illetményét törvény határozza meg. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló jogszabály a települések lakosságszáma alapján rögzíti az egyes kategóriákhoz tartozó fizetéseket, az önkormányzatoknak pedig nincs lehetőségük ettől eltérni. A jegyzőt, valamint a közgyűlést tehát kötik a jogszabályi rendelkezések, nincs igazán mozgástér. Más szóval: amikor egy városvezető illetményéről szavaznak, akkor nem egy politikai alku zajlik, hanem egy jogszabályi kötelezettséget teljesítenek.
Eger esetében a jelenlegi rendszer alapján Vágner Ákos polgármester havi alapilletménye bruttó 3 003 143 forint, amelyhez 23 190 forint nyelvpótlék jár, valamint a törvény szerint az illetmény 15 százalékának megfelelő költségtérítés. Gömöri László főállású alpolgármester illetménye 2 120 760 forint, költségtérítése 318 114 forint, míg a társadalmi megbízatású alpolgármesterek – Gál Judit és Gulyás László – havi tiszteletdíja 1 192 928 forint, költségtérítésük pedig 178 939 forint. Ezeknek a juttatásoknak a mértéke szintén törvényben rögzített.
A számok önmagukban talán soknak tűnhetnek azok számára, akik szeretik egyetlen mondatban elintézni a kérdést azzal, hogy „túl sokat keresnek a politikusok”. Csakhogy a kontextus már kevésbé szokott beleférni a felháborodott kommentekbe. Egy megyei jogú város irányítása több tízmilliárd forintos költségvetéssel, kiterjedt intézményrendszerrel és több száz, esetenként több ezer foglalkoztatottal járó felelősséget jelent. A városvezetésnek egyszerre kell gazdálkodási, fejlesztési, szociális és közszolgáltatási kérdésekben döntéseket hoznia – olyan ügyekben, amelyek közvetlenül érintik a város teljes működését.
Érdemes azt is észben tartani, hogy a versenyszférában hasonló felelősségi körrel járó vezetői pozíciók fizetése általában 2,5 és 5 millió forint között mozog, a nagyvállalati felsővezetőké pedig akár 3–6 millió forint is lehet havonta. Ebben az összehasonlításban a polgármesteri illetmény inkább egy közepes méretű szervezet vezetői fizetésének felel meg, semmint valamilyen kirívó kivételnek.
Az országos összehasonlítás is árnyalja a képet. Több magyar városban – különösen a nagyobb lakosságszámú településeken – a polgármesterek és alpolgármesterek javadalmazása még magasabb is mint Egerben. Egy korábbi írásunk is rámutatott, hogy a városvezetői fizetések körüli vita gyakran inkább politikai kommunikáció, mint valós összehasonlítás kérdése: a „soknak tűnik” típusú érvelés rendszerint elmarad attól, hogy megnézzük, valójában hogyan működik az országos rendszer.
Van még egy apró, de fontos részlet: a polgármester főállású közszolgálati tisztséget tölt be, ezért főszabály szerint nem folytathat más keresőtevékenységet, kivéve az oktatói, tudományos vagy szerzői munkát. A vállalati világgal szemben itt nincs prémiumrendszer, részvénycsomag vagy egyéb jövedelemkiegészítés. Vagyis az az állítás, hogy a városvezetők „szabadon keresnek milliókat”, legfeljebb politikai szlogenként működik, amit a jogszabályi háttér ismeretében meglehetősen nehéz komolyan venni.
Ha tehát valaki valóban vitatni szeretné a polgármesterek fizetésének rendszerét, akkor nem az egri közgyűléshez kell fordulnia, hanem az Országgyűléshez, amely a szabályokat megalkotta. A jelenlegi keretek között ugyanis az egri városvezetők illetménye nem kiugró, nem egyedi, egész egyszerűen az országos törvényi rendszer következménye, mely ugyanúgy vonatkozik Vágner Ákosra, mint Karácsony Gergely, Botka László vagy épp Kovács Gergely ellenzéki polgármesterekre. Épp ezért talán érdemes lenne a felháborodás előtt az ide vonatkozó jogszabályt mindenkinek elolvasni és persze értelmezni.
