A Bükk hegység nyugati oldalán, Eger és Putnok között fekvő egyvágányú, 68 km hosszúságú vasútvonal építését lovag Wessely Károly szilvásváradi és gróf Serényi László putnoki nagybirtokosok kezdték el megszervezni 1906-ban, olvasható a Minden ami Eger blogon.
1908. november 12-én adták át a vonalat, mely ettől kezdve évtizedekig önálló helyiérdekű vasútként üzemelt. A vonal valódi jelentőségét a csatlakozó nagyvisnyói, szilvásváradi és további keskenynyomtávú kisvasúti hálózatok adták.
A részben lóval vontatott, részben gőzüzemű kisvasutak főleg a helyi fa, szén és mészkő elszállítására szolgáltak, létrehozásuk szintén Wessely Károly nevéhez fűződik. A II. Világháborút követően, a vonal mentén található szénbányák és az ország újjáépítésében jelentős szerepet játszó Bélapátfalvi Cementgyár szállítási igényeinek kiszolgálásához a sínek és a talpfák cseréjére volt szükség, erre az 1947-49 között történt felújítás alkalmával került sor. 1967-től a vonal környékén a keskeny nyomtávú vasutakat – a turistaforgalomra átalakított szalajka-völgyi kisvasút kivételével – megszüntették.
Az utóbbi kisvasút akkori üzemeltetői felismerték, hogy a vonal fennmaradása a turisztikai igények kiszolgálásán múlik. Törekvéseik figyelembevételével a MÁV 87-es vonalán 1967-ben új, Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely létesült, emellett a kisvasút mind a járművek, mind a pálya tekintetében fokozatos fejlesztéseket hajtott végre.
A koncepció helyesnek bizonyult, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút jelenleg is hazánk egyik legnagyobb személyforgalmat bonyolító kisvasútja. A gazdag történelmi múltú Egerbe érkezve ki ne nézné meg szívesen a Dobó István vármúzeumot, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeumot, a klasszicista stílusú bazilikát, a barokk stílusú minorita templomot és Líceumot, mely napjainkban is oktatási intézménynek, az Eszterházy Károly Főiskolának ad otthont, és továbbra is működteti a híres csillagvizsgálót és a könyvtárat. Európa legészakibb török kori műemléke, a Minaret is várja a látogatókat.
A finom borok és a gasztronómia kedvelőit szívesen látják a Szépasszonyvölgy pincéiben és vendéglátóhelyein. Nevezetességek Szarvaskő Egerből a 87-es vasútvonalon napi 2 pár, áprilistól október végéig napi 4 pár személyvonattal utazhatunk tovább, amelyekkel hamar elérhetjük az Egertől 16 km távolságra fekvő Szarvaskő községet. A festői sziklaszurdokban fekvő Szarvaskő geológiai tanösvénye sok érdekességet ígér, de a községből indulva a Bükk távolabbi célpontjai is elérhetők, hiszen az országos kéktúra is keresztülhalad a településen.
A Vár-hegy szikláira épült középkori vár romja helyi látványosságot kínál, a Major-tetői kilátótorony lenyűgöző panorámával kecsegtet. Bélapátfalva A vonalon továbbutazva 9 km megtétele után érjük el Bélapátfalva községet. A település feletti Bélkő tanösvényén haladva felfedezhetjük a térség természeti értékeit (földtani tudnivalók, növény- és állatvilág), megismerhetjük bányászati és ipari tevékenységét, és megcsodálhatjuk a Bélháromkúti Apátság gyönyörű, kora középkori épületegyüttesét. Szilvásvárad Újabb 6 km vonatozást követően leszállhatunk Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhelyen, amely átszállási lehetőséget biztosít a Szalajka-völgy kisvasúttal történő felfedezéséhez, vagy további 3 km-t megtéve érkezhetünk a 87-es vonal végállomására, Szilvásváradra. A kisvasút végállomásán a legfőbb látnivaló a Fátyol-vízesés, de felsétálhatunk az Istállóskő már az őskorban is lakott barlangjához is.
A patak mentén számos pisztráng tenyészet gondoskodik a finom harapnivalóról. Szilvásváradon található a magyarországi lipicai ménes is, a lósportnak pedig nemcsak egy stadiont, hanem múzeumot is szenteltek a településen.
Bükki túránk kiindulási pontját nemcsak az említett állomások egyike, hanem a vonal által érintett bármely település jelentheti. A vonatról leszállva már csaknem karnyújtásnyi távolságban vagyunk az élményektől: szinte azonnal a Nyugati-Bükk erdőségeiben, szikláinál, túraútvonalain, tanösvényein találhatjuk magunkat.
