A Bitskey Aladár Uszoda története jóval több egy vidéki sportlétesítmény krónikájánál. Ez a kronológia valójában pontos lenyomata annak, milyen pénzügyi és működtetési terhet cipelt az egri önkormányzat a vállán több mint húsz éven keresztül. Amely most végre megváltozik.
Egy kis történelem: az uszoda építése 1998-ban indult, az átadásra 2000 decemberében került sor. A beruházás közel 2 milliárd forintba került. Már akkor is egyértelmű volt mindenki számára, hogy egy ilyen volumenű létesítmény hosszú távú üzemeltetése meghaladja egy önkormányzat teherbíró képességét. Az akkori kormánnyal (Fidesz) folytatott tárgyalások során felmerült, hogy már a kezdetektől az állam működtesse a létesítményt, de sajnos a gazdasági helyzet akkor ezt nem tette lehetővé. Ellenben az akkori Sport és Ifjúságiügyi Minisztérium tíz éves időtávra évi 200 millió forintos állami működési támogatást ígért Egernek, hogy az uszoda problémamentesen működhessen.
A valóság aztán ennél jóval kiábrándítóbb volt: Az ígért támogatásból mindössze 17 millió forint érkezett meg Egerbe, majd 2002 és 2010 között – nyolc teljes éven át – egyetlen forint működési támogatás sem jött az államtól.
Ebben az időszakban baloldali kormányok vezették az országot, és baloldali, majd lokálpatrióta váro2svezetés működött Egerben, ám ennek ellenére érdemi állami segítség nem érkezett a városnak. Ugyanakkor a város az ehhez hasonló finanszírozási nehézségek miatt a többi önkormányzattal együtt eladósodott, melyet a jelenlegi kormány konszolidált, Eger esetében 8 milliárd Ft összeségében 1400 milliárd Ft értékben.
Innen vizsgálva nehéz komolyan venni azokat a mai kritikákat és sajtótájékoztatókat, amelyek szerint az állam most „meglopja” az egrieket. A helyzet éppen, hogy ennek az ellenkezőjét mutatja: végre valaki átvállalja azt a terhet, amelyet korábban senki nem akart és amire már 20 évvel ezelőtt ígéretet kapott Eger, de azóta sem történt meg.
A tények és a számok makacs dolgok
Nézzünk egy kis matekot! Az állami üzemeltetésbe kerüléssel az uszoda éves, több százmilliós működési vesztesége lekerül az önkormányzat válláról. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arra elég a legutóbbi, 2024-es évi, közgyűlés által elfogadott üzleti év számait megnézni. Az uszoda teljes üzemeltetési költsége meghaladta a 473 millió forintot. Ezzel szemben a létesítményt használók – főként lakossági és sport egyesületi használók (úszás, vízilabda stb.) – mindössze 161 millió forint értékben vásároltak jegyet, bérletet és vízfelületet. Azaz a bevételek alig fedezték a működési költségek 35%-át. Az önkormányzat 150 millió forinttal egészítette ki a működést, így is több mint 160 millió forintos veszteség keletkezett egyetlen év alatt. Ezt a veszteséget pedig az egri önkormányzat közvetett tulajdonában lévő és az uszodát is üzemeltető Eger Termál Fürdőüzemeltető Kft. fedezte az egri strand működtetéséből elért eredményből.
Ez már nem pusztán pénzügyi, hanem fenntarthatósági kérdés. Hiszen az uszoda fenttarthatatlansága lehúzta a strand szolgáltatási színvonalát is, így ott is jogos kritikák fogalmazódnak meg a minőséggel kapcsolatban. Ezek az összefüggések évek óta az önkormányzat asztalán pihentek – mégsem történt eddig semmi!
Az uszoda átadása nem veszteség, hanem felszabadulás. A Makovecz-örökség pont ugyanott fog állni, mint eddig, nem viszik sehová! Működni fog továbbra is, sőt, állami háttérrel stabilabb, kiszámíthatóbb üzemeltetés mellett, melyre az új üzemeltető 2026-ra mintegy 430 millió Ft előirányzatot kapott a magyar kormánytól. Az eddig az üzemeltetésre fordított önkormányzati működési támogatás a jövőben a város más területein hasznosulhatnak: utak, járdák, lakások, zöldfelületek újulhatnak meg belőlük, tehát az egriek jogos igényeit szolgálhatja ki. A Eger Termál Fürdőüzemeltető Kft.-nek a strand üzemeltetéséből származó eredménye pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a strand szolgáltatási színvonala nőjön. Sőt a felelős városvezetés a kormánytól 370 millió Ft középtávú fejlesztési forrást is szerzett, hiszen az évvégével a minisztériumi maradványokat olyan helyre adják, ahol képesek gyorsan és hatékonyan dönteni a fogadásról, különben elvesznek a lehetőségek. Eger 2024. őszétől ilyen hely lett!
Hosszú távon pedig egy augusztusi kormányhatározat 4,8 milliárd forintos keretösszeget nevesíti az “Egri Bitskey Aladár Uszoda felújítása és korszerűsítése” című beruházásra a 2031–2035 közötti időszakra.
A végén így egyetlen valódi kérdés marad: mennyire hiteles ma bírálni ezt a lépést éppen azok részéről, akik annak idején magára hagyták Eger városát az uszoda fenntartásának terhével? Ha esetleg sikerül a politikai szempontokat félretenni, és ezt azt ügyet a szakma és a város érdekének lencséjén át vizsgálni, elengedve egy pillanatra az áprilisi választás és a kampány tényét, akkor a válasz egyértelmű: ez a döntés a város egészének érdekét szolgálja. Minden egri nyer vele!
