Ezúttal a kápolna egykori berendezésére fókuszálnak a szakemberek.
Nemesné Dr. Kis Tímea művészettörténész és Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület elnöke, a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolna kutatócsoport lelkes tagjai 2021-ben, a romtemplom építéstörténetének kutatása közben rábukkantak egy, az épülethez köthető, 1780-ban kelt forrásra.
Az egyházlátogatási jegyzőkönyvből (canonica visitatio) kiderül, hogy a hegyen állott kápolna felszerelési- és berendezési tárgyait az 1776-tól épült Fájdalmas Szűz (hatvani) temetőkápolnába szállították át. Az inventáriumban szerepel az Eged-hegyi kápolna főoltárképe is, amelyet a hatvani temetőkápolnában a kutatók egy mellékhelyiségben fedeztek fel. A Mater Dolorosa, azaz Fájdalmas Szüzet ábrázoló 18. század közepi olajfestmény restaurálását a Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatói, Szőke Viola Borbála és Burinskaite Paulina végzik Heitler András tanszék- és témavezető, egyetemi docens irányításával.
A jelenlegi festmény alatt egy másik témájú kép is rejtőzik, melynek kompozíciója egyelőre nem ismert, de a közeljövőben röntgensugaras vizsgálat fogja feltárni azt. A most látható olajfestményen szignó is van: Johan Petrus Schmid(t) pinxit 1778, ami a mester nevére és arra utal, hogy a festmény 1778-ben készült a hatvani temetőkápolnához, s hogy az eredeti Negy-Eged hegyi remetekápolna szintén barokk főoltárképe lett átfestve. A felső kép további érdekessége, hogy Krisztus öt szent sebén egy-egy lyukpár látható, amelyeket valószínűleg valamilyen nemesfémmel díszítettek.
A Nagy-Eged hegyi remetekápolna kutatásáról szóló kiállítás a Dobó István Vármúzeum Déli fogadóépületében még november közepéig látogatható.
