Szerdán, azaz ma, hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, amely a keresztények számára a húsvétra való lelki felkészülés ideje. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye szerint a böjt nem csupán a húsról való lemondást jelenti, hanem a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és az önkéntes lemondás időszaka is.
A böjt eredete az ókorig nyúlik vissza, és a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Kezdetben rendkívül szigorú szabályok jellemezték: húst, tejterméket és tojást nem fogyasztottak, és napközben nem ettek. Az évszázadok során a szabályok enyhültek, de hamvazószerdán és nagypénteken a 18 és 60 év közötti hívek ma is csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól.
A nagyböjt péntekjein a 14 év feletti hívek hústilalmat tartanak. A böjti időszak során a hívek maguk dönthetik el, miről mondanak le Isten iránti elkötelezettségük jeleként. A görögkatolikusoknál a nagyböjt már hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik.
A nagyböjt tehát nem csupán külső lemondásokat jelent, hanem lelki megújulást is, amelynek középpontjában Jézus feltámadásának ünneplése áll.
