Ma reggel ismét ülésezett a Városgazdálkodási Bizottság, amely a Katona téri parkolóház ügyét vizsgálja. Az elmúlt ülések során többször láttuk már, hogyan feszül egymásnak az ügyet kikutatni akaró képviselők szövetsége és a városvezetés, de stílusban és eszközökben a mai ülés volt talán az eddigi leginkább színvonalon aluli.
A 9 órakor kezdődő ülésen ezúttal meghívottként részt vett Juhász dr. Krecz Erzsébet, a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájának korábbi vezetője. A több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező volt irodavezető a bizottság számára egyértelműen elmondta, hogy 2020-ban lett volna lehetőség megvásárolni a parkolóházat, és több reális megoldási javaslatot is ismertetett, ám erre sem ő, sem pedig kollégái nem kaptak utasítást. Ahogyan arra se, hogy az ingatlan megvásárlásának forrása kerüljön betervezésre a 2020-as évi költségvetésbe.
Ez egyébként azért súlyos gond, mivel a lejáró bérleti szerződés végén két opciója volt az önkormányzatnak: tovább bérelni, vagy nyomott áron megvenni az épületet. Valamelyiket így vagy úgy, de szerepeltetnie kellett volna a költségvetésben a város vezetésének – ám ezt sem akkor, sem azóta nem tették meg, így jelen helyzetben elmondható, hogy 2020-tól napjainkig szabálytalan és a valóságnak nem megfelelő költségvetése van Egernek, ami azt jelenti, hogy az összes beszámoló és kimutatás is ami a város gazdasági állapotáról szól, az hibás.
Minczér szerint amire nincs bizonyíték az meg sem történt?
A több órás ülés során kialakult vitában visszatérő elem volt, hogy a polgármester korábban Koltay Zsoltot, az EVAT Zrt. igazgatóságának ex elnökét bízta meg azzal, hogy intézze a parkolóházzal kapcsolatos tárgyalásokat, ügyeket, folyamatokat. Ezt Szűcs Tamás vezérigazgató, akkor irodavezető osztotta meg a bizottsággal, mely állítást a korábbi ülésen mind az alpolgármester, mind az aljegyző tagadta.
A mai ülésen már finomabban fogalmazott mindkét prominens, ugyanis míg Spisák aljegyző következetesen hozzá sem szólt a témához, addig Minczér alpolgármester sem tagadta le az állítást, csupán azt ismételgette, hogy Szűcs Tamásnak erre nincs semmilyen írásos bizonyítéka, amivel alá tudná támasztani az állítását. Ebből kiindulva az alpolgármester következetesen úgy fogalmazott, mintha pontosan tudná, hogy az állítás igaz, ám úgy gondolja ez nem baj, hiszen úgy sincs rá bizonyíték.

Szakembereket és választott képviselőket is simán elhallgattatott az aljegyző, ha ehhez volt kedve
Az ülés során folyamatos probléma volt, hogy egyes jelenlévők egymás szavába vágva igyekeztek érvényt szerezni álláspontjuknak. Ez kiemelten jellemző volt az ülésen Spisák aljegyzőre, aki a résztvevők elmondása szerint a vita előrehaladtával egyre inkább kezdte elveszíteni a türelmét. Volt, hogy a meghívott résztvevők egyikének szakember mivoltát kérdőjelezte meg cinikus stílusban, majd nem sokkal később az egyik képviselő, dr. Csetneki Attila ügyvédi és jogászi tudását becsmérelte.
Addig-addig, hogy az ülés végéhez közeledve az eljegyző egy bizonyos ponton úgy gondolta, hogy még a szót is simán belefolythatja Bódi Zsolt képviselőbe, akinek mondandóját egy hangos „Állj!” felszólítással szakította félbe. Az eset végleg kiverte a biztosítékot a résztvevőknél, különösen a képviselők közt. Bódi Zsolt kikérte magának az aljegyző hangnemét majd hozzátette:
Nagyon elegünk van már az arroganciádból!
De így tett dr. Pápai Ákos is, aki képviselőtársához csatlakozva szintén jelezte, az aljegyző most már sorozatosan rendkívül sértő megnyilvánulásokat tesz.
Felelősség: Minczér az apparátusra, Spisák a jegyzőre mutogat
A korábbi ülésen is többször elhangzott, hogy Minczér alpolgármester – és ezáltal a városvezetés – szerint az ügyben a felelősség a hivatali dolgozókat, kiváltképp az irodavezetőket terheli, akik „nem jöttek szólni, hogy mit kellene csinálni”. Persze ezen a teljesen abszurd gondolatmeneten amit már a legutóbbi ülésen is igyekezett az alpolgármester elhitetni lendüljünk is túl, hiszen élő ember nincs a világon aki elhiszi, hogy Eger városának Polgármesteri Hivatalát és úgy egyébként a várost nem a megválasztott polgármester, hanem annak beosztottjai, a hivatal alkalmazottai vezetik. Azt viszont jól mutatja, miként viszonyul egy választott tisztségviselő – egy általános helyettes alpolgármester aki eközben egyéni képviselő is – a Városháza kollégáihoz. Nem túl korrektül.

Az alpolgármestertől jobban már csak az aljegyző volt képes elrúgni a labdát, aki hosszadalmas magyarázkodása és fáradhatatlan terelése közben – elkerülve a lényegi válaszokat – már arra is képes volt, hogy egy ponton Szűcs Tamás korábbi irodavezető mellett ezúttal egy újabb nevet is bedobjon a „meccsbe”. Dr. Bánhidy Péter jelenlegi jegyzőjét, aki az ominózus események alkalmával még csak aljegyző volt ugyan, de Spisák György szerint egy irodavezetői értekezlet során született egy dokumentum amelyben feketén-fehéren le van írva, hogy a parkolóház ügyének felelőse Szűcs Tamás és dr. Bánhidy Péter!
Hogy valóban volt-e felelőssége a város regnáló jegyzőjének ebben a kérdésben, azt innen nehéz megállapítani. Ha igen, annak minden bizonnyal lesz következménye.
Az már inkább érdekes, hogy mindezt az erőteljes húzást az aljegyző a közvetlen felettesével szemben miért lépte meg nyilvánosan, és miért éppen azon a bizottsági ülésen, amikor az nem volt jelen.
Ahogyan az is komoly kérdéseket vet fel, hogy ezek szerint az aljegyző az alpolgármesterhez hasonlóan bármikor képes újabb és újabb neveket bedobni a játékba, de a tétet emelve már nem csak az övénél jóval alacsonyabban pozícionált kollégákat tekint „feláldozhatónak” hanem már a feletteseit is. Elgondolkodtató. Erre egyébként Minczér alpolgármester is ráerősített, előadva az aduászt, hogy ők, mint frissen megválasztott városvezetés nem ismerték akkoriban az eljárásrendeket, sőt a 2019. decemberében kinevezett dr. Andráskó Dénes sem rendelkezett kellő tapasztalattal, ezért is volt felelőssége az akkor már régóta ott dolgozó kollégáknak, mint Bánhidy Péternek.
Mindezeken túl egy fontos dolog azonban van, amit érdemes leszögezni: lehetséges, hogy egy ilyen helyzetben a hivatal szakmai apparátusának is van felelőssége, azt azonban fontos kijelenteni, hogy nem az irodavezetők, nem a jegyző és nem is a portás vagy az ügyintézők indultak polgármesternek és nyerték meg a széket, hanem Mirkóczki Ádám. A felelősség kérdése innentől teljesen világos.
Ha nem volt pénz, akkor a polgármester hogyan vállalhatta, hogy 60 napon belül megveszi a parkolóházat?
Az ülés másik érdekes mozzanata az volt, amikor kiderült, levelezés bizonyítja, hogy Mirkóczki Ádám polgármester 2020. márciusában vételi szándéknyilatkozatot tett a parkolóház tulajdonosa felé amelyben 60 napos határidővel vállalta a kicsit több, mint 400 millió forintos ár megfizetését. ezen márciusi nyilatkozatát aztán egy hónappal később, tehát 2020. áprilisában meg is erősítette egy újabb nyilatkozattal.
Adódik a kérdés: ha igaz az, amit az aljegyző és az alpolgármester most már a bizottság sokadik ülésén állít, miszerint Szűcs Tamás nem mond igazat mert nem volt pénz a megvásárlásra, akkor a polgármester mégis miért vállalt kötelezettséget az épület megvásárlására ha tisztában volt vele, hogy nincs pénz? A jog ugyanis ezt a fajta „manővert” fedezet nélküli kötelezettségvállalásnak nevezi, amit komolyan büntet a törvény. Már ha ez így történt.
Szerződés nélkül fizetett ki az EVAT Zrt. több száz milliót a parkolóház tulajdonosának
Az ülés végén érdekes kérdés hangzott el Bódi Zsolt képviselő részéről. A városatya Juhász Éva vagyongazdálkodási irodavezető asszonytól kérdezett, aki korábban az EVAT Zrt. vezérigazgatói pozícióját töltötte be. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy az önkormányzat és a parkolóház tulajdonosa közti szerződés 2020. évi megszűnése után az EVAT Zrt. milyen alapon fizetett ki a tulajdonos Agria Parkoló Kft. számára több, mint 100 millió forintnyi bérleti díjat. Valamint azt is megkérdezte, hogy az akkori vezérigazgató asszony erre kapott-e valakitől konkrét utasítást, vagy saját hatáskörben döntött úgy, hogy ezt megteszi.

Az irodavezető asszony jelent volt az ülésen, de a kérdésre nem kívánt válaszolni. Ez önmagában igen súlyos kérdéseket vet fel, hiszen egy alapvetően közvagyonnal, közpénzzel gazdálkodó városi cég, mint az EVAT Zrt. vezetője, vezérigazgatója aligha tehet meg olyat, hogy saját hatáskörben dönt több, mint 100 millió forint kifizetéséről. Információink szerint azonban sem igazgatósági döntés, sem közgyűlési döntés olyan nem született az elmúlt időszakban ami felhatalmazta volna az akkori cégcsoport-vezetőt, hogy ekkora pénzösszegeket utaljon el.