A munkáshitel elvben 17 éves kortól igényelhető – a gyakorlatban mégis alig élnek vele a 20 év alattiak. A bankok óvatosak, a fiatalok pedig ritkán alkalmasak hosszú távú eladósodásra. Akkor kinek is szól ez a konstrukció valójában?
Bár jogszabály szerint már 17 éves kortól elérhető a kamatmentes munkáshitel, a valóságban alig akad 20 év alatti igénylő. A támogatott konstrukciót kínáló bankok többsége – a Gránit Bank kivételével – maguktól szigorítják a feltételeket, és legalább 18 éves kort írnak elő, sőt, a legtöbb személyi kölcsönnél jellemzően 20-23 éves kor alatt szóba sem kerül a hitelnyújtás.
A munkáshitel célcsoportja papíron világos: 17 és 25 év közötti, legfeljebb középfokú végzettségű, dolgozó fiatalok. Ez azonban olyan szűk keresztmetszet, amelyből a fiatalabb korosztály szinte teljesen kiesik. A bankok saját tapasztalatai szerint a hiteligénylők többsége a felső korhatár közelében jár – 23–25 éves –, a 20 év alattiak részaránya elenyésző.
Ez már önmagában is kérdésessé teszi, mi értelme volt 17 évre levinni az alsó korhatárt. Ráadásul a gyakorlatban a legtöbb pénzintézet nem is alkalmazza ezt a szabályt, így a jogszabályban engedélyezett rugalmasság inkább csak papíron létezik.
Valódi segítség vagy marketingeszköz?
A munkáshitel feltételei valóban kedvezőek: kamatmentes, 4 millió forintig elérhető, tízéves futamidővel és alacsony törlesztőrészlettel. A gyermekvállalás támogatása – amely akár a teljes tartozás elengedésével is járhat – szintén figyelemre méltó, de egyéni élethelyzetekre ritkán alkalmazható azonnal.
Mindez azt eredményezi, hogy a konstrukció – bármennyire vonzó is elméletben – nem tudott áttörést hozni a fiatalok körében. Bár a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az év első három hónapjában több mint 59 milliárd forintnyi munkáshitel-szerződés született, ez a teljes fogyasztási hitelezésben mindössze 1,2 százalékos részesedést jelent. Eközben a személyi kölcsönök volumene ugyanebben az időszakban több mint 244 milliárd forinttal bővült – történelmi rekordot döntve.
A bankok sem bíznak benne igazán
A piaci viszonyokat jól mutatja, hogy a banki kampányok és akciók továbbra is elsősorban a személyi kölcsönökre fókuszálnak. A hitelintézetek versenye a kamatokkal és jóváírási bónuszokkal – akár 80 ezer forintos ajándékpénzzel – a munkáshitel esetében csak korlátozott mértékben érezhető.
Miközben az állam a munkáshitellel látszólag új lehetőségeket kínál a fiataloknak, a pénzügyi szektor egyszerűen nem tartja reálisnak a 17-19 éves korosztály eladósítását. Nem véletlenül: egy frissen végzett fiatal ritkán rendelkezik stabil munkahellyel, kiszámítható jövedelemmel vagy pénzügyi tudatossággal – ezek pedig mind alapvető feltételei lennének egy akár tízéves kötelezettségvállalásnak.
Üzenet van, használhatóság kevésbé
A munkáshitel üzenete erős: „támogatjuk a dolgozó fiatalokat”. A gyakorlat azonban ennél jóval árnyaltabb. A program kommunikációs értéke nagyobb, mint a gyakorlati haszna, különösen a 17–20 évesek szempontjából. Az állami szándék mögött – a családalapítást ösztönző kormányzati narratívával összhangban – ott húzódik az is, hogy a fiatalokat minél korábban vonják be a hitelezés világába.
A kérdés csak az, hogy ez mennyire tekinthető felelős pénzügyi szemléletnek – különösen egy olyan időszakban, amikor a lakossági hitelállomány ismét rekordokat dönt. Úgy tűnik, hogy a bankok óvatosabbak, mint maga a jogalkotó – és ez ebben az esetben talán nem is baj.
Az eredeti cikk szerzője a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője – megjelent a G7.hu-n.
