Vérből született ünnep – Ezért nem csak a virsliről szól május 1.

Tudtad, hogy május 1. véres tüntetéssel indult Chicagóban, mielőtt majálissá szelídült volna? Íme a munka ünnepének izgalmas története, néhány hazai és nemzetközi érdekességgel fűszerezve.

Május 1-jét világszerte a munka ünnepeként tartják számon, gyökerei pedig az ipari forradalom idején kibontakozó munkásmozgalmakig nyúlnak vissza. 1886. május 1-jén az Egyesült Államokban, többek között Chicagóban, munkások százezrei sztrájkoltak a nyolcórás munkanap bevezetéséért. A Haymarket téri tüntetés erőszakba torkollott, több halálos áldozattal járt – mégis ez az esemény lett a nemzetközi munkásmozgalom egyik szimbóluma.

Az első hivatalos május 1-jei felvonulást Budapesten 1890-ben tartották. A több tízezres tömeg békésen vonult végig az Andrássy úton, munkajogokat, jobb munkakörülményeket és társadalombiztosítást követelve. Bár akkor még nem volt munkaszüneti nap, sokan vállalták a munkabeszüntetést.

A második világháború után, 1946-tól május 1-je hivatalos állami ünnep lett Magyarországon. A kommunista korszakban látványos, sokszor kötelező felvonulások jellemezték, később inkább majálisokká szelídült az ünnep. Ma főként családi programokat, szabadtéri rendezvényeket szerveznek – különösen a budapesti Városligetben.

Bár az EU legtöbb országában munkaszüneti nap május 1., három tagállamban – Dániában, Hollandiában és Írországban – hivatalosan nem az. Az USA és Kanada pedig szeptember első hétfőjén ünnepel, hogy elkerüljék a május 1-jei eseményekhez kötődő szocialista emlékeket.

Fotók forrása: Fortepan Archívum