Az idei gazdasági kilátásokról és a közvetlen uniós támogatásokról is szó volt a VOSZ fórumán Egerben.
Gazdasági fórumot tartott január 31-én a Hotel Egerben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Heves vármegyei szervezete. Micski Marianna vármegyei elnök bevezetőjében elmondta, jó lenne tudni, mi vár rájuk 2024-ben, igyekeznek viszonylag objektív információkat adni a kilátásokról, a kis- és középvállalkozások hangulatáról. Szerinte idén azok a vállalkozások maradhatnak talpon, amelyek a legjobban tudnak alkalmazkodni, módosítani terveiket.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára előadásában fölidézett egy 2017-es felmérést, amely az öt év múlva bekövetkező jelenségeket, folyamatokat taglalta. Ezekből a várakozásokból sok teljesült, legyen szó a technológiai változásokról (felhő, robotizáció), a világgazdaság alakulásáról (polarizálódó piacok, globális intézmények, kormányzat és magánszektor párbeszéde), s más tényezőkről (tudástőke, globális-lokális képességek).
Perlusz László elhelyezte Heves vármegye gazdaságát az országon belül, a 66 ezer milliárd forintnyi GDP-ből itt 1400 milliárdot állítanak elő, a vármegyében 24 ezer vállalkozás működik. A főtitkár a VOSZ saját felmérését, a VOSZ Barométer eredményeit is bemutatta. Eszerint a vállalkozások tavaly év végére rosszabb kilátásokról adtak számot, főként a beruházások terén. A problémák között említették a munkaerőhiányt, a költségek növekedését, a veszteséges működést, aggódtak az uniós támogatások, az infláció és a korrupció miatt. A gazdasági helyzetet nem, de a saját vállalkozásukét jónak ítélték.
Dr. Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője a magyar vállalkozásoknak is elérhető közvetlen uniós támogatásokról tartott előadást. Kifejtette, ezeket a pénzeket nem a kormányzati szervek osztják szét az operatív programokon keresztül, hanem a vállalkozások közvetlenül pályázhatnak rájuk az uniós döntéshozó szerveknél. Jelentős összegről van szó, a közvetlen alapok 577,3 milliárd eurót tesznek ki.
A magyar kormány célja, hogy az előző hét éves ciklus 2,715 milliárd eurójához képest a magyar pályázók által lehívott támogatást a két és félszeresére, 6,915 milliárd euróra növeljék 2027-ig. Míg Magyarországon és a térségben egy főre 15-16 eurónyi közvetlen forrás érkezett, Ausztriában 50, Hollandiában 130, Németországban 230, Luxemburgban 670. A probléma, hogy Magyarországon nem értik, hogy működnek ezek az alapok és az EU sem érti, itt mire lenne szükség, a kiírások a nyugati és déli államok igényeit tükrözik.
Dr. Petri Bernadett több alapot is megemlített, amelyekből igényelhető forrás, ilyen a LIFE, a Digitális EU, az Erasmus +, a Creative Europa, de agrár, védelmi, egészségügyi és űrprojektekre is vannak külön források. A legkönnyebben a kaszkád finanszírozások érhetők el, ezek összege 10-200 ezer euró, új cégek, kis- és középvállalkozások, startupok is részesedhetnek belőle, felhasználható termékfejlesztésre.
A közvetlen alapok pénzeire cégek, egyéni vállalkozók, magánszemélyek, egyetemek, kutatóintézetek, állami intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek is pályázhatnak.
A fórum végén Bóta Gábor, a VOSZ Heves vármegyei iroda képviselője a Széchenyi Kártya Program változásait ismertette.
Fotó: Tóth Balázs
Forrás: VOSZ
