Négy év alatt csaknem száz politikai párt tűnt el a magyar politikai térképről, miközben hamarosan újabb országgyűlési választás következik. A kérdés már nem az, hogy hány szervezet van bejegyezve, hanem az, hogy közülük végül hányan jutnak el odáig, hogy valóban meg is méressék magukat a szavazólapon.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) adatai szerint az április 12-ei országgyűlési képviselő-választáson legfeljebb 170 párt indulhat. Ez jelentős visszaesés a négy évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor még 267 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a nyilvántartásban – derül ki az OBH közléséből, amelyet az Magyar Távirati Iroda ismertetett.
A választás kitűzésének napján, január 13-án 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában. Tavaly 15 új pártot jegyeztek be, idén azonban eddig egyetlen újat sem. 2022 óta összesen 43 párt alakult, miközben 83-at töröltek a nyilvántartásból.
A megszűnések mögött nem feltétlenül politikai kudarc áll: több esetben az érintett szervezetek maguk kezdeményezték, hogy párt helyett egyesületi formában működjenek tovább. Máskor az ügyészség lépett fel, amennyiben egy párt két egymást követő országgyűlési választáson sem állított jelöltet. Ilyenkor a bíróság kimondja a pártként való működés megszűnését, miközben az egyesületi lét lehetősége megmarad.
A számok jól mutatják a politikai „túltermelés” és az azt követő tisztulás ciklusait. A 2022-es választást megelőző négy évben még 172 pártot jegyeztek be, 2014 és 2018 között 116-ot, míg 2010–2014 között mindössze 51-et. Az 1990-es évek elején alapított pártok túlnyomó többsége mára eltűnt, az OBH szerint azonban hat olyan politikai szervezet van, amely még a rendszerváltás időszakából maradt fenn.
A ma is működő, korán bejegyzett pártok között találjuk a parlamenti erők közül a Magyar Szocialista Pártot (1989), a Kereszténydemokrata Néppártot (1989), valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget, amelyet 1990-ben vettek nyilvántartásba. Rajtuk kívül még ma is létezik a Magyar Környezetvédők Pártja, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Magyar Munkáspárt. A rendszerváltás ikonikus szervezetei közül a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll, míg a Magyar Igazság és Élet Pártja korábbi formájában megszűnt, a ma létező azonos nevű pártot csak 2021-ben alapították.
A hatályos, még 1989-ben elfogadott párttörvény értelmében egy párt csak akkor maradhat párt, ha részt vesz a választásokon. Ellenkező esetben – két sikertelen választási ciklus után – jogilag is véget ér a pártként való működése. Ez magyarázza, miért nem mindegy, hogy az elméletileg létező 170 szervezet közül végül hányan jutnak el ténylegesen a szavazólapig.
A cikk forrása a 24.hu hírportál.
