Korbácsolás és komatál – te ismered ezeket a furcsa szokásokat?
Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.
A keresztény hagyományok mellett számos ősi népszokás és hiedelem is kapcsolódik a húsvéthoz, melyek közül a húsvéti nyuszi és a hímes tojás a legelterjedtebbek. Húsvéthétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás alapja a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Van azonban néhány szokás, amik kimondottan magyar területeken terjedtek el és talán még neked is ismerősek lehetnek.
Miért locsolkodunk húsvétkor?
A húsvéti locsolás hagyománya Magyarországon kívül is előfordul, de kevesen emelték olyan művészi szintre, mint mi. Eredetét tekintve több legendaváltozat is ismert vele kapcsolatban. Az egyik természetesen a Bibliához és Jézus feltámadásához kötődik. Ebben a változatban a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat igyekeztek locsolással elhallgattatni. Másik formája az ősi pogány hagyományokból ered és egyfajta termékenység varázslat részeként alkalmazták. Idehaza többféle változat is elterjedt, a locsolóverssel és kölnivel történő öntözés csak a legújabb ezek közül.
Szeged környékén például a fiúk csoportokba verődve vitték a lányokat a legközelebbi kúthoz, ahol több vödör vízzel is meglocsolhattak egy-egy szerencsés fiatalt.
Az Ipoly mentén ennél még szervezettebben ment a locsolkodás. Itt már vasárnap este tojást szedtek a fiúk a lányos házaktól, de a locsolás csak hétfőn kezdődött, a szegediekhez hasonlóan vödörrel. Hétfő délután aztán vendéglátással és hímestojással hálálták meg a lányok a figyelmet, mielőtt kedden ők is a fiúk locsolására indultak volna.
Húsvéti korbácsolás
Nem a vödörnyi jéghideg víz volt a legrosszabb dolog, amit a lányok húsvét hétfőn a nyakukba kaphattak. Fejér megyében és a Dunántúl egyes részein elterjedt népszokás volt a húsvéti korbácsolás, amihez fűzfavesszőből készített sibát használtak. Ez egy olyan korbács, amit 4-6-8, vagy 9 szálból fontak a férfiak, hogy megcsapkodhassák vele a lányokat. Rendszerint mondókával egészítették ki, amivel szépséget és egészséget kívántak a megkorbácsolt lányoknak, akik ezért borral, szalagokkal és piros tojással kínálták meg a legényeket.
A Felvidéken és a szlovák-magyar lakta területeken ehhez hasonló szokás a suprikálás is, csakhogy itt a korbácsolást a lányok végzik a locsolkodó fiúkon.
Mi került egy húsvéti komatálba?
Húsvét hétfőn és egy héttel később, az úgynevezett fehérvasárnap volt szokás a komatálküldés. Ez a hagyomány komálás és mátkálás néven is futott. Az Ipoly mentén a lányok küldtek tojással és mindenféle finomsággal töltött tálat azoknak a fiúknak, akik farsangkor megtáncoltatták őket. Az ajándékot személyesen, vagy küldött útján is el lehetett juttatni a lehetséges jövendőbelinek, rendszerint pedig egy kis versikével is kiegészítették.
A Nagyböjt végét és a tavasz hivatalos beköszöntét világszerte különböző játékokkal és mulatságokkal ünneplik.
Ezek közül nagy népszerűségnek örvendenek a tojásjátékok, például a vadászat és a gurítás. Utóbbi határozottan szabadtéri elfoglaltság és annál jobb, minél többen játsszák. Lényege, hogy egy dombtetőről gurítunk le hímes tojásokat, amiket a lent összegyűltek elkapkodnak, és az nyer, aki a legtöbbet gyűjti. Tojásvadászatot azonban lakásban is rendezhetünk, ha a legkisebbeket szeretnénk lekötni. Hímes vagy csokitojás helyett akár műtojást is használhatunk, így az esetleges szennyeződések miatt sem kell aggódnunk.
Forrás: BorsOnline