Korbácsolás és komatál – te ismered ezeket a furcsa szokásokat?
Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.
A keresztény hagyományok mellett számos Å‘si népszokás és hiedelem is kapcsolódik a húsvéthoz, melyek közül a húsvéti nyuszi és a hÃmes tojás a legelterjedtebbek. HúsvéthétfÅ‘ a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás alapja a vÃz megtisztÃtó és megújÃtó erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Van azonban néhány szokás, amik kimondottan magyar területeken terjedtek el és talán még neked is ismerÅ‘sek lehetnek.
Miért locsolkodunk húsvétkor?
A húsvéti locsolás hagyománya Magyarországon kÃvül is elÅ‘fordul, de kevesen emelték olyan művészi szintre, mint mi. Eredetét tekintve több legendaváltozat is ismert vele kapcsolatban. Az egyik természetesen a Bibliához és Jézus feltámadásához kötÅ‘dik. Ebben a változatban a Jézus feltámadását hirdetÅ‘ jeruzsálemi asszonyokat igyekeztek locsolással elhallgattatni. Másik formája az Å‘si pogány hagyományokból ered és egyfajta termékenység varázslat részeként alkalmazták. Idehaza többféle változat is elterjedt, a locsolóverssel és kölnivel történÅ‘ öntözés csak a legújabb ezek közül.
Szeged környékén például a fiúk csoportokba verÅ‘dve vitték a lányokat a legközelebbi kúthoz, ahol több vödör vÃzzel is meglocsolhattak egy-egy szerencsés fiatalt.
Az Ipoly mentén ennél még szervezettebben ment a locsolkodás. Itt már vasárnap este tojást szedtek a fiúk a lányos házaktól, de a locsolás csak hétfÅ‘n kezdÅ‘dött, a szegediekhez hasonlóan vödörrel. HétfÅ‘ délután aztán vendéglátással és hÃmestojással hálálták meg a lányok a figyelmet, mielÅ‘tt kedden Å‘k is a fiúk locsolására indultak volna.
Húsvéti korbácsolás
Nem a vödörnyi jéghideg vÃz volt a legrosszabb dolog, amit a lányok húsvét hétfÅ‘n a nyakukba kaphattak. Fejér megyében és a Dunántúl egyes részein elterjedt népszokás volt a húsvéti korbácsolás, amihez fűzfavesszÅ‘bÅ‘l készÃtett sibát használtak. Ez egy olyan korbács, amit 4-6-8, vagy 9 szálból fontak a férfiak, hogy megcsapkodhassák vele a lányokat. Rendszerint mondókával egészÃtették ki, amivel szépséget és egészséget kÃvántak a megkorbácsolt lányoknak, akik ezért borral, szalagokkal és piros tojással kÃnálták meg a legényeket.
A Felvidéken és a szlovák-magyar lakta területeken ehhez hasonló szokás a suprikálásÂis, csakhogy itt a korbácsolást a lányok végzik a locsolkodó fiúkon.
Mi került egy húsvéti komatálba?
Húsvét hétfÅ‘n és egy héttel késÅ‘bb, az úgynevezett fehérvasárnap volt szokás a komatálküldés. Ez a hagyomány komálás és mátkálás néven is futott. Az Ipoly mentén a lányok küldtek tojással és mindenféle finomsággal töltött tálat azoknak a fiúknak, akik farsangkor megtáncoltatták Å‘ket. Az ajándékot személyesen, vagy küldött útján is el lehetett juttatni a lehetséges jövendÅ‘belinek, rendszerint pedig egy kis versikével is kiegészÃtették.
A Nagyböjt végét és a tavasz hivatalos beköszöntét világszerte különböző játékokkal és mulatságokkal ünneplik.
Ezek közül nagy népszerűségnek örvendenek a tojásjátékok, például a vadászat és a gurÃtás. Utóbbi határozottan szabadtéri elfoglaltság és annál jobb, minél többen játsszák. Lényege, hogy egy dombtetÅ‘rÅ‘l gurÃtunk le hÃmes tojásokat, amiket a lent összegyűltek elkapkodnak, és az nyer, aki a legtöbbet gyűjti. Tojásvadászatot azonban lakásban is rendezhetünk, ha a legkisebbeket szeretnénk lekötni. HÃmes vagy csokitojás helyett akár műtojást is használhatunk, Ãgy az esetleges szennyezÅ‘dések miatt sem kell aggódnunk.
Forrás: BorsOnline