Állatvédők a magyar reklámtörvény módosítását követelik a Master Good „erkölcstelen csirkegyalázó reklámjai” miatt

Azt követeli több magyarországi állatvédő szervezet, hogy a magyar Országgyűlés változtassa meg a reklámtörvényt és a továbbiakban a vágóhidak, húsüzemek és minden olyan cég, amelyek állatok halálából vagy kihasználásából profitálnak, ne reklámozhassák termékeiket boldog állatokkal és olyan szlogenekkel, mintha azok örülnének annak, hogy levágják őket, illetve mintha a vágóhíd egyenlő lenne egy SPA-val. Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) fellépését is szorgalmazzák az ügyben.

Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke a Media1-nek szerdán elmondta: ízléstelen és megtévesztő, ahogyan egyes cégek, köztük a Master Good nevű húsüzem a lemészárolt állatokból készült „termékeit” népszerűsíti. Ezek a reklámok boldog, mosolygós állatokat ábrázolnak, azt a hamis látszatot keltve, mintha az állatok örülnének annak, hogy meggyilkolják őket. Bóday azt mondta, az még jobban megdöbbentette, amikor meglátta, hogy a Master Good a reklámkampányában nem csak vidám állatokat ábrázol, de azt hirdeti, hogy

a farmjainkon a csirkéink úgy élnek, mint egy SPA-ban

Master Good: A csirkéink úgy élnek, mint egy Spa-ban. A plakátról a fotót Bóday Pál állatvédő készítette.

A vágóhíd nem egy wellness, hanem ott állatok millióit gyilkolják meg

Bóday azt mondta, az ilyen reklámozást folytató húsüzemek szerinte becsapják a vásárlókat az extra profit érdekében. A Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke Isaak Bashevis Singer, Nobel-díjas lengyel-amerikai író mondására emlékeztetett, mely szerint

az emberiség minden viselt dolgát egyetlen képletbe foglalhatjuk össze: emberek azt tették az állatokkal, amit a nácik tettek a zsidókkal.” („In relation to [animals], all people are Nazis; for the animals, it is an eternal Treblinka.

(Az ismert író azt is hozzátette, hogy a csirkék egészsége érdekében nem eszik csirkét – ahogy semmi más állati eredetű terméket sem fogyasztott.)

Bóday kijelentette, hogy a Master Good tulajdonképpen hasonlót tesz az állatos reklámjaival, mint a Náci Németországban a Holocaust idején az SS propagandistái, akik a sajtóban igyekeztek azt a látszatot kelteni egyes koncentrációs táborokról, mintha ott medencéket építenének a zsidók számára, miközben valójában ott halálkamrába küldték őket, a medencék pedig nem az oda kényszerből elhurcolt zsidók jólétét szolgálták.

Fel kell lépni az ilyen gyalázatos reklámok ellen

Bóday szerint ízléstelenség és a Magyar Reklámetikai Kódex tartalmával is ellentétes lehet, amikor egyes cégek azt a látszatot keltik hirdetéseikben, hogy az állatoknak a nagyüzemi állattartó telepeken tényleg olyan jó dolga van, akár egy wellnessben, miközben valójában állatok milliót küldik a vágóhídra – egységnyi idő alatt lehetőleg minél többet, hogy az év végén a profit minél magasabb legyen – szó sincs tehát arról, hogy ez egy wellness vagy SPA lenne, ahol kellemes élmények érnék őket.

A Macskáz Alapítvány vezetője szerint „a Master Good és a többi hasonló cég az efféle reklámokkal még halálukban is meggyalázza a csirkéket, ezeket a rendkívül kedves, értelmes, ragaszkodó szerethető állatokat”.

Foglalkozzon vele az Országgyűlés és az Önszabályozó Reklám Testület!

Bóday közölte: szeretnék, ha az Országgyűlés is módosítaná a reklámtörvényt és abban külön is megtiltaná, hogy minden olyan cég, amelyek állatok lemészárlásából vagy más módon történő kihasználásából profitál, ne reklámozhassa a „termékeit” boldog állatokat ábrázoló illusztrációkkal és szlogenekkel. Az alapítvány vezetője szerint a reklámtörvény a megtévesztő reklámozást már jelenleg is tiltja, így végső soron talán a mostani jogszabályból is levezethető lenne, hogy ezek aggályos plakátok. Hozzátette: a Macskaárvaház Alapítvány és több más állatvédelmi szervezet, köztök a Szurkolók az állatokért mozgalom összefogtak és az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) fellépését is szeretnék elérni az efféle reklámok ellen, hogy legalább erkölcsileg marasztalják el a céget, a reklámipar ne fogadjon be ilyen hirdetéseket.

A kurátor szerint nem csupán a fogyasztók átverése, de a minimális könyörületesség, a végtisztesség erkölcstelen, embertelen megtagadását is jelentik ezek a reklámok azoknak az állatoknak a milliárdjaitól, akik szörnyű kínok között leélt életüket, vágóhidakon meggyilkolva végzik.

Forrás: Media1.hu