Tamás Ferenc, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium meghatározó magyartanára, irodalmár és alkotó 69 éves korában elhunyt. Több évtizedes pályája során generációkat nevelt, inspirált, és maradandó nyomot hagyott tanítványaiban és kollégáiban egyaránt.
A Szilágyi Erzsébet Gimnázium közössége mély megrendüléssel búcsúzik Tamás Ferenctől, az iskola egykori magyartanárától, aki több évtizedes pedagógusi pályája során nemzedékeket nevelt, tanított és inspirált.
Bár pályafutását nem a Szilágyiban kezdte, életművének legmeghatározóbb szakaszát itt töltötte: az elmúlt húsz évben a gimnázium meghatározó alakjává vált. Számtalan osztály osztályfőnökeként, valamint a zebegényi művészeti tábor egyik motorjaként diákok generációinak adott iránymutatást és élményt. A nyolcvanas években az iskolai színjátszó csoport élére állt, ahol tanítványaival maradandó értékeket teremtett.
Tamás Ferenc munkássága azonban jóval túlmutatott a tanítás falain. Irodalmárként, kutatóként és alkotóként is ismert volt: tanártovábbképzéseket vezetett, tanulmányokat és tankönyveket írt, előadásokat tartott, versei pedig többek között a Jelenkor folyóiratban is megjelentek. Szenvedélyes irodalomszeretete, széles látóköre és sokoldalúsága tette különlegessé, legyen szó tanári munkáról, művészeti tevékenységről vagy közéleti szerepvállalásról.
A Szilágyi közössége így emlékezik rá:
Sok nagy műveltségű tanár van, vannak színészi erejű előadók, elhivatott nevelők, szárnyaló művész-tanárok és karakán polgárok is. De olyan ember, akiben mindez együtt megvan, nagyon kevés.
Búcsúzásul Kosztolányi Dezső sorait idézik:
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Tamás Ferenc (1956–2025) emlékét tanítványai, kollégái és barátai őrzik.
