Az egri Szépasszony-völgy mára közel 200 pincével Eger legnagyobb összefüggő borospince-területe, amely évszázadok óta összefonódik az egri borok hírnevével. A hely azonban nemcsak a borkultúra, hanem a legendák és a helytörténeti kutatások szempontjából is különleges.
A „Szépasszony” név körül több magyarázat is született. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a szó eredetileg egy ősi vallás istennőjére utal, aki a szerelem és a termékenység védelmezője lehetett, hasonlóan Vénuszhoz. Más hagyományok egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki egy pincében árulta a jó egri bort, míg egy harmadik változat szerint egy úri villa könnyelmű úrnője adta a völgynek a nevét. A levéltári adatok azonban nem adnak egyértelmű választ sem a név eredetére, sem pedig arra, mikor is épülhettek az első pincék.
Pincék a püspök engedélyével
Az első biztos adatok 1774-ből származnak, amikor a völgy Öregsorának kialakítása püspöki engedéllyel megkezdődött. A pincék építését Barkóczy püspök gazdaságpolitikája is ösztönözte: a bortermelés fellendült, egyre nagyobb szükség volt megfelelő tárolóhelyekre. Egy 1781-es összeírás már 32 pincét említ.
A 19–20. század folyamán a Szépasszonyvölgy az egri bor kereskedelmének és hírnevének egyik központja lett, több mint 150 pincével. A mai pincecsoport nagy része a második világháború után, a földreformot követően alakult ki.
Miért különlegesek az egri pincék?
Az Eger környéki pincék túlnyomó többsége riolittufába vájt lyukpince. A vulkanikus kőzet könnyen alakítható, ugyanakkor kiváló hőszigetelő: a borokat állandó 10–15 °C-os hőmérsékleten tartja, ami különösen kedvező az érleléshez. Ez megkülönbözteti a Szépasszonyvölgy pincéit az Alföld földalatti, téglaboltozatos pincéitől, illetve a Dunántúl föld feletti kő- vagy boronapincéitől.
Míg más borvidékeken a borház és a présház épült meg először, Egerben a földbe vájt pince volt a kezdet, amelyhez később társult a borház. Ez a sajátos fejlődési út adja a Szépasszonyvölgy különleges karakterét.
Egy hely, ahol a történelem és a bor összefonódik
A Szépasszonyvölgy ma is Eger egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, ahol a vendégek nemcsak a híres egri borokat kóstolhatják, hanem a történetek és legendák nyomába is eredhetnek.
Fotó: Szépasszony-völgy – Eger, 1967 (Forrás: Fortepan) ; Forrás: Wikipédia – Egri történetek a múltból és a jelenből
