Hétfőn elrajtol a 2025-ös érettségi: több mint 142 ezer diák vizsgázik országszerte. Tudnivalók a vizsgarendről, tantárgyakról, hivatalos megoldásokról és a megújult egyetemi felvételiről.
Hétfőn, május 5-én megkezdődik a 2025-ös érettségi időszak: országszerte több mint 142 ezer végzős diák ad számot tudásáról 1157 vizsgahelyszínen. A megmérettetés július 2-ig tart, lebonyolítását a középiskolák és a kormányhivatalok végzik. A kétszintű – közép- és emelt szintű – vizsgarendszer 2005 óta van érvényben: míg a középszint az általános ismereteket méri, az emelt szintű vizsga mélyebb, összetettebb tudást kér számon.
Írásbelikkel indul a vizsgaidőszak
Az írásbeli vizsgák május 5. és 23. között zajlanak. Az első napon, hétfőn a magyar nyelv és irodalom tantárggyal indul a sorozat: középszinten 77 972, emelt szinten 2278 tanuló méreti meg magát. Kedden következik a diákok többsége által legnehezebbnek tartott matematika, ahol 73 318 középszintű és 7798 emelt szintű vizsgázóra számítanak. Szerdán történelemből vizsgáznak a diákok: középszinten 72 834, emelt szinten pedig 8484 jelentkezővel.
Az Oktatási Hivatal a hivatalos megoldásokat minden vizsgát követő napon teszi közzé. Emellett a Telex hétfőtől szerdáig délutánonként élőben mutat be néhány nehezebb feladat megoldását, amelyeket ismert tanárok – Repárszky Ildikó, Kovács Péter és Csapodi Csaba – vezetnek le. A felkészülést az előző napon publikált mintafeladatok is segítik, sőt, mesterséges intelligencia is megméreti magát az idei vizsgákon.
Nyelvvizsgák és szóbelik
A hét második felében az idegen nyelvi írásbelik következnek: május 8-án angolból (középszinten 46 788, emelt szinten 27 742 vizsgázóval), május 9-én pedig németből (középszinten 11 096, emelt szinten 3061 tanulóval).
A szóbeli vizsgák a megszokott rend szerint később kezdődnek:
- Emelt szinten június 3. és 11. között,
- Középszinten június 16. és július 2. között tartják őket.
Változások az egyetemi felvételinél
Az idei érettségi különösen nagy jelentőségű azok számára, akik felsőoktatásba készülnek. 2024-től megváltozott az egyetemi felvételi rendszer: a korábbi központi többletpontok helyett az egyetemek maguk dönthetnek arról, milyen eredményekért, tevékenységekért vagy tanulmányi sikerekért adnak pluszpontokat.
Fontos változás, hogy az intézmények határozzák meg, mely tárgyakat és szinteket fogadják el, valamint milyen minimumponthatárt alkalmaznak – de akár el is tekinthetnek attól.
A felvételizőknek ezért különösen fontos, hogy alaposan tájékozódjanak az általuk választott egyetemek követelményeiről – hiszen az érettségi eredmények döntően befolyásolják a továbbtanulási lehetőségeket.
Indexkép: Krizsán Csaba, MTI
