Áremelés más termékeken, készlethiány és még kitudja mi jön ezután.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett inflációs jelentése sokakat meglepett: februárban az árak 5,6%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, az élelmiszerek pedig 7,1%-kal drágultak. A vártnál magasabb infláció a gazdasági elemzőket is értetlenül érte, míg a kereskedők döbbenten fogadták Orbán Viktor azonnali bejelentését: március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetén az árrés nem haladhatja meg a 10%-ot.
A szakértők szerint a vártnál magasabb inflációt főként az élelmiszer- és szolgáltatási árak drágulása okozta. Ennek hátterében a következő tényezők állhatnak:
- Globális problémák: klímaváltozás miatti természeti katasztrófák, ellátási gondok, emelkedő szállítási költségek.
- Munkaerőköltség emelkedése: a minimálbér 9%-os emelése továbbgyűrűző hatással járt.
- Forint árfolyamának alakulása: az import élelmiszerek drágulását okozhatja.
- Kormányi fenyegetések: az árszabályozás kilátásba helyezése miatt a kereskedők előre megemelték áraikat.
Orbán Viktor azonnali lépése
A KSH adatai után a miniszterelnök bejelentette, hogy március 17-től harminc alapvető élelmiszer esetén az árrés nem haladhatja meg a 10%-ot. Az erről szóló rendelet már kedd éjjel megjelent a Magyar Közlönyben, amely szerint:
- Az árrés stop május végéig lesz érvényben.
- A szabályokat termékkategórinként ellenőrzik.
- A megszegőkre akár 5 millió forintos bünteést róhatnak ki.
Mit jelent mindez a vásárlóknak?
Bár az árrés-korlátozás rövid távon árstop hatással bírhat, a szakértők szerint hosszú távon kérdéses az eredményessége. Lehetséges következmények:
- A boltok kompenzálhatnak: más termékek árának emelésével pótolhatják a veszteséget.
- Ellátási gondok: a boltok csökkenthetik a beszerzést a korlátozott haszon miatt.
- Rövidtávú hatás: a szakértők szerint az inflációs mutatókat ez nem csökkenti érdemben.
Az infláció alakulására több tényező is hatással lehet, így továbbra is nagy a bizonytalanság a gazdasági folyamatok jövőjét illetően. A következő hónapokban dölhet el, hogy a kormányzati beavatkozás valóban segít-e a fogyasztókon, vagy csak további piaci torzulásokat okoz.
