Feszültség nő a XII. kerületben a korrupciógyanús ügyek vizsgálatának leállása miatt. A 444 információi szerint a Pokorni Zoltán vezette korábbi önkormányzati időszak kétes ügyeit feltáró munka – amelyet a lakosok és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) képviselői is régóta szorgalmaztak – megkezdődött ugyan, de hirtelen megtorpant. Az információk szerint ez éppen akkor történt, amikor Tiborcz István vállalkozó személyesen találkozott Kovács Gergellyel, a kerület kutyapártos polgármesterével.
A helyzetet közelről ismerő, névtelenséget kérő forrás a 444-nek úgy fogalmazott:
„Nagyon fura ebben az ügyben Gergő, mintha nem ő lenne. Biztos nem tesz el közpénzt se magának, se a pártjának, valami más lehet a háttérben. Valami nagyon nem stimmel.”
Információink szerint a konfliktus egyik gyújtópontja Borsodi Klaudia, Kovács egyik legfontosabb bizalmasa, aki már az előző, fideszes vezetés idején is kulcsszereplő volt. Több forrás is úgy tudja, hogy a hozzá köthető ügyek vizsgálatát a polgármester sem engedi. Több hibásnak tartott személyi döntés miatt állandósult a konfliktus Kovács környezetében, a polgármester azonban nem hallgat a kritikákra – ez pedig a hivatalban dolgozók és a kutyapártos frakció között is egyre nagyobb feszültséget szül.
A helyzet odáig fajult, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt frakciójának szétesésével fenyeget. A július 17-i képviselő-testületi ülésen került nyilvánosságra, hogy Kovács a Fidesszel együtt szavazta le az átvilágítási bizottság felállítását – éppen azt a javaslatot, amely a saját frakciójából érkezett.
„Elindult az átvilágítás, majd leállt – százmilliók úszhatnak el”
Kovács Gergely 2019 óta képviselő a kerületben, ahol főként korrupcióellenes fellépésével szerzett ismertséget. 2024-es polgármesteri kampányát is erre építette, a választók pedig elsöprő győzelemmel juttatták őt a kerület élére, abban bízva, hogy feltárja, hogyan folytak ki a közpénzek az előző ciklusban.
A kutyapártos képviselők eredetileg átvilágítási bizottságot állítottak volna fel, de végül Kovács inkább polgármesteri megbízottként bízta meg a feladattal Balla Judit egykori bírót, a kerület ismert civil szereplőjét. Bár Balla elkezdte a munkát, hónapok óta semmilyen érdemi előrelépés nem látható. A polgármester felé elszámolással tartozó megbízott a 444 kérdéseire nem válaszolt, titoktartási kötelezettségére hivatkozva.
A 444 szerette volna Kovács Gergelyt is megszólaltatni, hogy reagáljon az értesülésekre, de a polgármester időhiányra hivatkozva nem vállalta az interjút, a portál kérdéseit a városvezető emailben kérte eljuttatni. Ezekre válasz helyett azonban Kovács egy Facebook-posztot tett közzé, amelyben előre „hülyeségnek” minősítette a készülő cikket.
A posztot az MKKP pénzén hirdetésként is megtolta, célzottan a kerületi választópolgárok számára – ilyen kommunikációs eszközöket korábban elsősorban a kormánypárti politikusoktól, valamint Magyar Pétertől láthattunk.
Több, egymástól független forrás szerint a polgármester döntései és hirtelen irányváltásai mögött a kerületet érintő, nagyobb érdekek állhatnak – de hogy pontosan mi, arra egyelőre senki sem lát rá teljesen. Az ügy egyre nagyobb politikai vihart kavar, a kérdés pedig az: miért torpant meg a korrupciógyanús ügyek feltárása Hegyvidéken – és kik járhatnak jól a vizsgálatok elmaradásával?
Az egri történelem kísért: mintha Hegyvidéken is ugyanaz a forgatókönyv íródna
Szinte hetente kerül elő az egri közéletben a Kétfarkú Kutya Párt és a budapesti XII. kerületi önkormányzat példája. Domán Dániel, az egri közgyűlés kutyapártos képviselője rendre hangsúlyozza: bár Egernek kormánypárti vezetése van, szerinte nem mennek rendben a dolgok. Ugyanakkor úgy véli, a hegyvidéki önkormányzat, élén Kovács Gergely polgármesterrel, jó példát mutat, amelyből az egri városvezetésnek is lenne mit tanulnia.
Az önkormányzati ügyeket figyelő egriek azonban pontosan tudják: kísértetiesen hasonló történések zajlottak le városunkban az elmúlt viharos években. A 2019-es önkormányzati választáson elsöprő többséget szerző Egységben a Városért Egyesület – amelyet az ellenzéki pártok közösen alkottak – alig kezdte meg a munkát, már a szakadás szélére került. Kevesebb mint egy év kellett ahhoz, hogy a kétharmados frakció elkezdjen összeomlani. Ahogyan most Hegyvidéken, úgy akkor Egerben is a polgármester – Mirkóczki Ádám – személyi döntései, az autoriter vezetési stílus és a korábbi kormánypárti bizalmi emberek megtartása szította a belső feszültséget, amely végül teljes frakciószakadáshoz vezetett.
A következő években városunkban példátlan politikai és önkormányzati káosz uralkodott el. Eger több mint 10 milliárd forintnyi Modern Városok Program kormányzati fejlesztési forrást vesztett el, köztük a Vitkovics-ház felújításának támogatását és a Kossuth utca rehabilitációjára szánt összeget. A polgármester sorra mozdította el korábbi szövetségeit, miközben éles kommunikációs háborút vívott a városban, és újabb korrupciógyanús ügyek kerültek felszínre az önkormányzat működésével kapcsolatban.
A hegyvidéki történések fényében mindez intő jel lehet: reméljük, a budapesti kerület választói nem kell, hogy hasonló forgatókönyvet éljenek át. És bízunk abban is, hogy Egerben sem fordulhat elő többé, hogy néhány ember személyes hatalomvágya, nárcizmusa és politikai egoizmusa miatt évekre áldozzák fel a város fejlődését és jövőjét.
Indexkép: Magyar Nemzet
