Új fejezet nyílik az önkormányzatok pénzügyi életében: a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a törvénymódosítást, amely fokozatosan átalakítja, hol és hogyan tarthatják pénzeszközeiket a települések. A cél az állami likviditás növelése és az államadósság csökkentése, de az intézkedés az önkormányzatok mindennapi pénzügyi működését is érinti.
A tervezet szerint nem kerül sor az önkormányzati bankszámlák teljes államosítására, azaz továbbra is tarthatnak pénzt kereskedelmi bankoknál. Ugyanakkor 2025 októberétől egyre nagyobb arányban kell a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett számlára átirányítaniuk a költségvetési főösszeg feletti pénzüket.
A folyamat lépcsőzetes lesz:
- 2025. október 1-jétől a megyei jogú városok, a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti kerületek számára lép életbe a kötelezettség.
- 2027-től csatlakoznak a városi önkormányzatok.
- 2028-tól pedig már minden települési önkormányzatra vonatkozik az új szabály.
Mekkora pénzekről van szó?
A kormány számításai szerint az önkormányzatoknál lévő teljes pénzállomány 900 milliárd forint, ebből az első körben érintett 49 önkormányzatnál 400 milliárd forint található. Ennek nagyjából a háromnegyede, 300 milliárd forint kerül át a Magyar Államkincstárhoz 2025 őszétől.
Ez az átrendezés közvetlen hatással van az államadósságra és a kamatkiadásokra, hiszen a központi költségvetés likviditása javul, így az államnak kevesebb hitelre van szüksége.
Mi marad az önkormányzatoknál?
A szabályozás nem érinti az összes önkormányzati pénzt. Az előírás szerint csak a következő kettő közül a magasabb összeg feletti részt kell átutalni az államkincstári számlára:
- az előző évi költségvetési kiadások 5%-át meghaladó pénzösszeg,
- vagy az a rész, amely a következő munkanap végéig esedékes feladatok és fizetések teljesítéséhez nem szükséges.
Az önkormányzatok kereskedelmi bankoknál vezetett számlái tehát továbbra is megmaradnak, és a napi működéshez szükséges pénzhez ott is hozzáférhetnek. Emellett az éven belüli likviditási hiteleket a bankok továbbra is nyújthatják, a hosszabb futamidejű hitelek szabályozása pedig már korábban megtörtént.
Azt mondják nem államosítás – vagy mégis?
A kormány hangsúlyozza: az önkormányzatok pénzügyi önállósága nem sérül, hiszen a napi működéshez és feladataik ellátásához szükséges összegekkel továbbra is szabadon rendelkezhetnek. A lépés célja elsősorban az, hogy a közpénzek hatékonyabban hasznosuljanak a nemzetgazdaság egészében, és csökkenjenek az államadósság finanszírozási költségei.
A törvényjavaslat egyik fontos eleme a fokozatosság: az első körben csak 49 önkormányzat érintett, de 2028-tól minden településnek alkalmazkodnia kell az új pénzkezelési rendhez. A kormány álláspontja szerint különösebb előkészületet ez nem igényel az érintettektől, hiszen a napi működéshez szükséges pénzeket automatikusan biztosítja a kincstár a kereskedelmi bankszámlákon is.
Van egy másik fontos határidő is: 2025. március 31-ig a hazai forrásból nyújtott, 50 millió forintot meghaladó fejlesztési támogatásokat már eleve a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára kell utalni, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett önkormányzat milyen típusú.
Bár a kormányzat következetesen cáfolja, hogy ez a lépés az önkormányzatok mozgásterének szűkítését jelentené, a folyamat egyértelmű: az önkormányzati pénzek jelentős része fokozatosan az államkincstár központi számlájára kerül. Ez az állam számára likviditási előnyt jelent, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy a települések hosszabb távon milyen mértékben őrizhetik meg pénzügyi függetlenségüket.
via Index
