Virágvasárnap a Katolikus Egyház Jézus Krisztus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg. Az idei évben április 13-ra eső ünnep a nagyhét kezdetét jelöli, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül elvezet húsvétig, a feltámadás dicsőséges ünnepéig.
A virágvasárnapi szentmise különleges szertartással kezdődik: a hívek körmenetben emlékeznek meg Jézus jeruzsálemi bevonulásáról. A kezükben tartott pálmaágak és barkák annak a jelenetnek állítanak emléket, amikor a jeruzsálemiek ujjongva, ruhájukat az útra terítve és faágakat szórva köszöntötték Krisztust:
„Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21,8)
A liturgia során a hívek által hozott barkákat a pap ünnepélyes áldással szenteli meg:
„Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.”
Virágvasárnap másik elnevezése az Úr szenvedésének vasárnapja. A szentmisén elhangzik Krisztus szenvedéstörténete, a passió, amely emlékeztet arra, hogy a dicsőséges bevonulás nem csupán örömünnep, hanem egyben a megváltás történetének kezdete is. Az Egyház hite szerint Jézus szenvedése, halála és feltámadása által hozta el az üdvösséget, amely minden hívő számára az örök élet reményét hordozza.
Virágvasárnap így egyszerre hordozza a diadal és a szenvedés üzenetét – emlékeztetve bennünket arra, hogy az igazi dicsőség az áldozaton és a szereteten keresztül teljesedik be.