Ma, február 2-án van XVI. Benedek pápa lemondásának évfordulója. Az esemény, amely 2013-ban az egész világot meglepte, 2023-ban új megvilágításba került egy napvilágot látott levél alapján.
A néhai XVI. Benedek emeritus pápa, aki 2022 decemberében hunyt el, halála előtt pár héttel levelet küldött életrajzírójának, Peter Seewaldnak, amelyben felfedte lemondásának eddig ismeretlen okait. A Focus német hetilap számolt be a 2022 október végén írt levél tartalmáról, amely szerint Benedek pápát a kínzó álmatlanság kényszerítette arra, hogy visszalépjen hivatalából.
A levélből kiderült, hogy XVI. Benedek álmatlansága 2005 augusztusában, a kölni katolikus ifjúsági világtalálkozót követően kezdődött. Az orvosok erős altatószereket írtak fel számára, amelyek kezdetben hatékonyak voltak, de idővel veszítettek hatásosságukból. Az egyre súlyosbodó alvászavarok miatt a pápa nem érezte képesnek magát arra, hogy továbbra is megfelelően elláthassa a hivatalával járó feladatokat.
Ez a felismerés vezetett ahhoz a történelmi döntéshez, amelyet a Vatikán hat évszázad óta nem tapasztalt: XVI. Benedek pápa önként mondott le tisztségéről.
Joseph Ratzinger, a német származású teológus, aki XVI. Benedek néven 2005-től 2013-ig vezette a római katolikus egyházat, pápasága alatt számos kihívással szembesült. Az egyház reformját célzó erőfeszítései, valamint a különböző belső és külső problémák közepette Benedek pápa döntése meglepetést keltett világszerte. Az akkori nyilatkozatok egészségügyi okokat említettek, de a pontos részleteket mindeddig homály fedte.
2022. december 31-én, 95 éves korában bekövetkezett halála után 2023 évelején először került napvilágra, hogy az álmatlanság volt az a súlyos egészségi probléma, amely végül lemondásához vezetett. Ezzel XVI. Benedek életművének és döntéseinek megértése új perspektívát kapott, amely segíthet abban, hogy a történelmi események hátterét jobban megértsük.
XVI. Benedek példája azt mutatja, hogy a legnagyobb vezetők is emberi kihívásokkal küzdenek. Lemondása az egyházban a felelősségteljes vezetés példájaként marad fenn, amely a testi-lelki egészség megóvását helyezte előtérbe a hatalom megtartásával szemben.